Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Baranyainé Bónis Éva: Jelentés a Fővárosi Régészeti Intézet 1946-47. évi gellérthegyi ásatásairól 333-355

2. sß. hely. Méhkasalakú raktárgödör, kitapasztva és erősen kiégve (5. kép). (Átm.: 2 m, legnagyobb mélység: 180 cm.) Tartalma : kelta cserepek, bütykös, durva edénytöredékek (19. kép), állati csontok, fonott drót gyermekgyűrű bronzból. Az eredetileg raktárul szolgáló gödröt később hulladékveremnek használhatták. 3. sz. hely. Ovális alakú hulladékgödör (legnagyobb átm.: 160 cm, mélysége 147 cm). Laza, hamus, porhanyós földjéből bronzkori cserepek kerültek elő. 4. sz. hely. Két tűzhely egymásfölött, egy sárga agyagréteggel elválasztva (a kettő mélysége együtt 190 cm, átégett rész átm. 120 cm). Mindkettőből kelta cserepek kerültek elő. 5. sz. hely. Lakóház. Téglalapalakú (3 m hosszú, 2 m széles), döngölt agyagpadlójú ház, melynek fagerendákból készült vázát elüszkösödve megtaláltuk a padlón (3. kép). A ház déli oldalán levő bejáratnál két gerendalyukat találtunk. A gerendákat ékalakú kövekkel pöckölték ki, előttük a padló még folytatódott egy darabon s itt tüzelőhely nyomai mutatkoztak. Leletek : Kelta edénycserepek, legnagyobbrészük nagyméretű edényből való, számos táltöredék, egy fenőkő töredéke, egy vaskés foka csontnyélben, egy bronzkarperec töredéke és égett csontok. A cserepekből négy edényt sikerült összeállítani. A lakóház sarkában egy malomkő töredéke feküdt. 6. sz. hely. Lakóház megmaradt padlórészlete, egy 2 m hosszii agyagpadkával. A padkában gerendalyukak mutatkoztak. Leletek : Különböző kelta cserepek, melyekből csupán egy edény volt összeállítható. A padka fölötti kutatöárokfal bővítésekor egy kis fészekben két koravaskori edény cserepeit találtuk meg, összekeveredve. Összeállításuk után kitűnt, hogv e kor gellérthegyi kerámiájának jellegzetes típusait képviselik (18. kép 3.). A padló a hegy lejtője felé megszakadt, alatta 1 y

2 méterre egy kis kemence padozat darabja maradt fenn, melynek cserépanyaga szintén a kora vaskorra utalt. A 6. sz. leásási helyet nyugat felé bővítve egy nagy veremre találtunk. A nagy verem tele volt keltakori edények töredékeivel. Itt egy fazekasműhely raktárkészlete pusztult el. Khhez hasonlókat tártak fel a Tabánban is. A raktározott edények főleg kihajlóperemű tálak és nagyméretű fazekak voltak, többnyire besímított hullámdísszel (18. kép 5., 9., 10.). A nagy verem teljes kiürítése után aljában sziklák között egy kis kemencét találtunk, melyből egy kis ép, kora vaskori edényke került elő ( 18. kép 2.). A nagy verem leleteihez tartozott még három agyaggúla egy jól kidolgozott és átfiirt agyar, mely eziíttal mint fazekas simítóeszköz lehetett használatban, két csontsimító és egy fenőkő töredéke. 7. sz. hely. Edény'égetőkemence alsó része (4. kép). A kemence felfelé keskenyedő, együregű volt, vastagon kisározva. Erősen átégett alja cseréptöredékekre volt alapozva. A töredékek kivétel nélkül késő kelta koriak. A kemencét nyílása felőli oldalon egy lövészárok leásása pusztította el. 8. sz. hely. Egy lakóház padlómaradványa. Közepéből nagy hombáredény került felszínre. Kiásásakor egy mélyebben fekvő padlószint tűnt elő, melyben egy malomkő alsórészét találtuk meg. Az ásási hely délkeleti sarkán egy meredekfalú, köralakú szemétgödör (átm.: 110 cm) került elő. A gödör tartalma: vegyesen koravaskori és kelta edény cserepek, halszálkák és egy csónakfibula töredéke. A lakóház annyira elpusztult, hogy a padló egy darabján kívül semmi sem maradt fenn belőle. Nyugati oldalán feltűnt a padló erős süppedése. Az itt készített metszet egy lefelé szélesedő raktárgödröt tárt fel. Ez a felső padlónál korábbi periódusba tartozott, erre utal, hogy fölötte s& egyre süppedő padlót több rétegben megvastagították. A hamus, égett földdel teli gödör tartalma : kora vaskori és kelta edénytöredékek, egy bronz karperec, teljesen szétmállva és egy fenőkő töredéke. A lakóház szélét keresve, nyugatfelé bővítettük a kutatóhelyet, de csak összezavart rétegeket találtunk. A padlótól 2 és fél méterre nyugat felé újra egy malomkő töredékére és egy agyaggúlára bukkantunk, 3 és fél méterre pedig egy nagy agyaghombár töredékeit ástuk ki. A kutatóárok közvetlenül emellett egy kétosztatií edényégetőkemencét is elért. Felépítése már Békásmegyerről ismert.

9 9 N&gy L., A békásmegyeri késő L,a Téne fazekaskemence. Arch. Ért. 1942. 160—168. 1. 1. kép. 1. 338