Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Jelentés a Fővárosi Ókortörténeti (Aquincumi) Múzeum kutatásairól és szerzeményeiről az 1945-1948. évek folyamán 303-331

A Gellérthegy mint régészeti lelőhely már 1904 óta ismert.

1 1935-ben fordult fokozottabb figyelem a Gellérthegy felé, mikor a régi Tabán lebontásakor felszínre került a többévezredes tabáni lakótelep. Az ásatás vezetője, Nagy I,ajos a Gellérthegy északi lejtőjét kutatóárkokkal átvizsgálta, de ott településnyomot nem talált.

2 Átmenve a hegy déli lejtőjére, megtalálta a keltakori erődítmény falának egyes részeit s a Tabánban leltekhez hasonló eseréptöredékeket. ~L,e is szögezte ásatási jelentésében, hogy : »A tabáni ásatás nem is volna teljes, ha rövidesen nem követné a Gellérthegy déli részének a felkutatása«. Az 1935. évi kutatást követték az Intézet próbaásatásai 1939 telén. Kkkor már raktárvermek és edény égetőkemencék kerültek elő a hegy déli lejtőjén,

3 amelyek már az eraviszkusok falujához tartoztak. Az eraviszkus »oppidum« Rezeda-u. 12. sz. háztelek környékén feltételezett

4 központjának felkutatása volt az 1941. évi ásatás célja, ekkor Nagy Tibor több lakóhely padlóját és raktárvermeit találta meg.

5 Ezek az eddig feltárt település kiterjedését mutatták meg, nyugati irányban- , A legújabb ásatást 1946 július 31-én kezdte el Nagy Tajos a Gellért-szálló fölötti hegyoldalban a játszóterek és a Citadella közötti területen (1. kép). Közbejött halálos kimenetelű betegsége alatt is távolról irányította a kutatásokat, amiért külön hálával adózunk emlékének. 1947 őszén elsősorban a 16. sz. legjellegzetesebb lakóhely teljes feltárásáért és tisztázásáért folytattuk az ásatást. Az új kutatások meghozták a megelőző próbaásatások alapján várt eredményt, feltárták a késő vaskorban a hegyen élt kelta-íllir eraviszkus törzs telepének egy igen sűrűn lakott részét. Az ásatások fényt vetettek az eraviszkusok előtti telepesek hagyatékára is.

6 Az újlakok fejlettebb technikai ismeretekkel rendelkezve, a régi kereteket kibővítették és virágzó gazdasági és ipari életet teremtettek. , Az ősi települések vizsgálatánál figyelemreméltóak az ásatások területének geológiai viszonyai. A Gellérthegy tömbje felső triászkori, ú. n. fődolomit.

7 Kz fedetlenül mutatkozik a Citadella környékén és a Duna felőli meredek falon. Ásatási mezőnyünk felső része arra a területre esik, ahol a dolomiton mészkőlerakódások vannak (nummilinás mészkő). A mészkőben levő természetes üregek s a könnyen faragható kőanyag elősegítették a települést. A feltárt telep alsó része a hegy középső magasságát borító ú. n. budai márgába van vágva. A hegy déli lábát kiscelli agyag borítja, melynek jelenléte a hegyen ä virágzó őskori edényművesség szempontjából méltó említésre. i Nagy Iy. Tabán a régészeti ásatások világában. Tanulmányok Budapest múltjából IV. 21. 1. (továbbiakban Nagy X,., Tabán . . .) 2 Nagy X,., Tabán . . . 19. 1. 3 Nagy í,., Budapest Története I. 239. 1. 4 Nagy 1/., Budapest Története I. u

v

o. 5 Nagy T., A Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet jelentése az 1938—1942. évek között végzett kutatásairól. Budapest Régiségei XIII., 367. 1. 6 A telep régebbi lakóit a leletek kiértékelésénél fogjuk tárgyalni. 7 Horusitzky Henrik : Budapest jobbparti részének hidrogeológiája. Hidrológiai Közlöny, XVIII., 1938. 217. s. köv. 1. és térképmelléklet. 335