Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Jelentés a Fővárosi Ókortörténeti (Aquincumi) Múzeum kutatásairól és szerzeményeiről az 1945-1948. évek folyamán 303-331

fényre. A vegyelemzés

3 8 is megállapította, hogy a megszenesedett jamaradvány okban olajnyomok

39 nem mutathatók ki, tehát "olajtartályok nem lehettek azok a földbeágyazott hordók (?), amelyek (az első feltevés és első látszat szerint) itt elégtek. Kemencenyílásnak és a rostélynak a mai talajszínt felett kellett állania; mert ezek nyomait már nem találtuk meg. 24. kép. — Fogadalmi kőoltár 25. kép. a katonák »Lares«-einek Őslakó (kelta) sírköve. Az építmény többi helyiségei

40 raktárul és a rabszolga-munkások szálláshelyéül .szolgálhattak. Különben ez az ipartelep nem az első építkezés ezen a helyen. Erre vallanak a korhatározó (apró) leletek is : ezüstérem (2 darab) Septimius Severus

41 korából, Severus Alexander (222—235) közepesen kopott pénze

42 és, mint legkorábbi emlék, Cdmmodus (180—193) császár bronzérme

43

. E szerint; a tárgyalt építmény a Marcus Aurelius korabeli (161—-180) háborús elpusztítás után bekövetkező /. újjáépítés eredményei közé tartozik. 38 A dongadarabok szíves vègyelemzésééft dr Balonyi Mártának tartozunk köszönettel. 39 A dongaégési lenyomatok talán egy máglya elégésének a nyomai. A kitapasztott, kiégetett agyagoldalfal vastagsága 9—15 cm között váltakozott. 40 A 63. sz. helyiség méretei : 7-50 x 4 m. A 62. sz. szoba hossza 9-80, a 64. sz. folyosóé 1-80 m. A 60. és 62. sz. helyiségek közti apró cella (börtön?) méretei : 130 x 70 cm. Ehhez 8 m hosszú folyosó csatlakozik ugyanolyan szélességben. A kemencesoros tágasabb helyiség után következő szobasor (4-50 m széles térségeik között 1 -75 ni széles folyosó — előszoba?) talán a már regebben kiásott urasági lakóház tartozéka. 4i A 62. sz. helyiségben kb 90 cm mélységben, egy agyagmécs kíséretében, alján bélyeggel (FESTI). 42 A 60. és 62. sz. helyiségek közti kis cellában ; 96 cm mélységben. AzI—-II. keresztmetszet mutatja a kemencesor, valamint a szomszédos kőfal- és (kővájúszerű) kőcsatorna, az utóbbi alatt rejlő sikátor-úttest és az I. városépítési periódusból való falmaradvány fekvésének a viszonyát. 13. kép). 43 Az 59. sz. műhelyben a szélső (legdélibb) kemence mellett. 317