Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

vonatkozik ; ezt a házat, néhai Sántha Péter és Balázs sarkantyúgyártó háza közöttit, Üveges Máté bírósága idején 1478-ban Polyák Miklós szerezte meg, úgy, hogy a torony helyreállítását vállalta, de meg nem valósította, özvegye meg 1494-ben eladta Barthus varga nejének 195 forintért (szomszédai ekkor : a kolduló szegények és Sarkantyús Pál) ettől meg első férjétől : Gergely vargától való leányának : Varga Apollóniának férje: Orbán könyvkötő birtokába került 1506-ban; a torony restaurálása irányában egyik birtokos sem csinált semmitsem, s így 1509-ben Tétényi Péter bíró új tulajdonosra : Henczelffy István királyi jogügyi igazgatónak és nővérének családjára : Kereskényi Nagy Miklósra és négy fiára bízza. Ugali Pál mester háza s a Szt. Ferenc-rendi Szt. János-templom között azonban kellett lennie egy kis köznek, amelyen Badai Miklós említett háza és Iyőrinc pénzverőé megközelíthető volt ; ez a ház Werbőczy nádor korában egy kis emeletmagasságban átívelő átjáróval összefüggésben volt a Szt. János-templom szentélyével, hol Werbőczy naponként szentmisét hallgathatott, mikor itt lakott, mindaddig, míg magának külön kápolnát nem építtetett ebben a házban Szt. Anna tiszteletére, ennek felszentelésére nyer búcsút Rómából 1538-ban.

103 A Szt. János-utca keleti oldalán álló utolsó házat, a Szt. János-kapu mellettit is ismerjük, ma Dísz-tér 18. (Hr. sz. 6461.), ez volt Verner comes, budai bíró palotája, amelyet leánya: Klára 1352-ben, azzal az öt szőlővel együtt, amelyet atyja a hűtlen Petermann budai bíró vagyonából királyi adományul nyert, egyenlő részletekben unokáira : Miklós—István— Erzsébetre, (Gergely gyermekeire) hagyja, Erzsébet pedig az ő harmadrészét (Domoszlai?) Gergely fia Tamás mesternek 160 forintért eladja. E házrész körül per keletkezik, s neunai Treutul Miklós tárnokmester, Domoszlai Gergely fia Tamás özvegye (Werner szépunokája) második urának : Gyomoréi László fia Zsigmondnak ítéli oda ; Erzsébet másodszor is megözvegyült, belépett az óbudai klarisszák közé és házrészét a veresmarti pálos kolostorra hagyta.

104 A XV. század végén e ház, melynek két homlokzata volt, egyik a Szt. János-utcára, a másik a Dunára nézett, a Szapolyai-család palotája, benne lakott 1503-ban Gáspár nyereggyártó, délre tőle pedig, a mai Színház-utca 11. alatt Olasz Márton polgár szabó lakik, ki házát 1503-ban 32 forintért adja zálogba Gzeglédi András budai kanonoknak, ez pedig 1507-ben a budai káptalanra hagyja.

105 275