Budapest Régiségei 15. (1950)
Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299
Erősen valószínű, hogy a Mindszent-utca középső szakaszát Németutcá-nak is nevezték, legalább is I. Ulászló korában; ez az elnevezés különben csak egyetlenegy oklevélben, de ebben kétszer fordul elő, még pedig 1440-ben, amikor I. Ulászló az Albert király özvegyéhez érző budai polgárok háza közül kettőt Kompolthi Pál főpincemesterének ajándékoz ; lévén mindkét ház észak-déli irányví utcában, más utcára «már ezért is aligha gondolhatunk. Az egyik ház az utca keleti oldalán feküdt, északi szomszédja Vilmos budai polgár, a déli meg Ádám pap ; a másik ház az utca nyugati oldalán kap meghatározást, északról Korláth bíró, délről Hernikus, illetve régebben Farkas László polgárok háza közt. Feltevésünket támogatja az utóbbi szomszéd : Farkas László megnevezése, akiről tudjuk, hogy 1454-ben csepeli cornes volt, s házát a Hátsó-utcá-ba.n 1454-ben750 forintért adta el Pálóczi Mátyus fia Jánosnak, Rawdner Péter és Remek Tamás szomszédságában; ezzel a házzal szemben állt, tehát ismét az utca keleti oldalán, Gündelwein Konrád két félháza, »Kuncz hofner« városi adószedő szomszédságában. 82 Az adatok arra mutatnak, hogy a Hátsó-utca alatt is a Mindszentutca középső (a városházától nyugatra eső) része értendő. Ugyanis Gosztonyi András esztergomi prépost 1501-ben kelt végrendeletében egy házat a. »Mindenszentek utcájának hátsó részében« határoz meg, Péchy Miklós kanonok és Hindenausz Farkas szomszédságában. Utóbbi házát azonban két oklevél is egyszerűen a Mindszent-utca nyugati oldalán lévőnek állítja, majd ismét a Hátsó-utcá-ban levőnek, (Péchy) Miklós kanonok és Kunstock Gergely orvos háza közöttinek, amelyet utóbbi 400 forintért ad zálogba az esztergomi káptalannak. A kunstock Gergely és Thwz János házával szomszédos házat különben 1482-ben ismét a Mindszent-utcá-ban levőnek említi az az oklevél, amelyikben Dóczy Orbán, Mátyás kincstárnoka váltja magához az esztergomi székesegyház Szt. Margit-oltárától. 83 A Hátsó-utca tehát egyenlő a Mindszent-utca középső részével, s 1440 körül a Német-utcával. Utóbb említett házra régebbi adatunk is van, így 1477-ben az esztergomi Szt. Margit-oltár igazgatója : (Túroni) Mihály érseki helynök évi 24 forintért adja örökbérbe a Szt. Margit-oltár házát, laki Thuz János sziavon bán és Oberndorf fer Udalrikus polgár szomszédságában Pemflin269
