Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

adománya folytán ; a szomszédok ekkor Rosier Mihály és István mester, sebész (cyrologus), 1480-ban István asztalos és János üveges, 1483-ban István és Bertalan asztalosok, 1501-ben Zöld (Zewld) János üveges és Péter pap.

46 Itt kell keresnünk azt a házat is, amelyet Péter péterváradi (bélakúti) ciszterci apát vásárolt 600 forintért István budai deáktól 1464-ben, s amelyet Lábatlan Gergely restaurálás címén elbirtokolt, lévén Budán olyan törvény életben, amely a háza állapotát elhanyagoló tulajdonost a restauráló val válttatta fel, utóbbinak engedve a tényleges birtoklást mindaddig, míg az előző tulajdonos a jókarba-helyezés költségeit a restaurálónak ki nem fizette. A péterváradi ciszterci monostor csak 1483ban tudta Lábatlan Gergelyt kielégíteni, ekkor is csak úgy, hogy háza udvarának hátsó (Olasz-utca felé fekvő) telekrészét eladta Krdődi Tamás titeli prépostnak, a későbbi Bakócz Tamás esztergomi érseknek. Szomszédai e háznak 1464-ben Péter esztergályos, 1483-ban János özvegye egyrészt, másrészt a Boldogasszony-plébánia (egyik imatársulatának) háza, amelyet azonosnak vélünk azzal a szegényházzal, amelyről 1504-ben hallunk.

47 , A Szt. Pál-utca keleti oldalán, a két sarokházon kívül, csak egyet tudunk mai házakkal azonosítani, azt, amelyiket János király 1536-os adománylevele már a Szombat-piac- helyhez számít, s amely két utcára szólt két kapujával, a Szt. Pál-utcára s a Zsidó-utcára, utóbbin Btyeky Albert és Nagymendel zsidóbíró a szomszédai; azelőtt Kismendel zsidóé volt, most meg pelbárthidai Fekete Jánosnak és Kenderesgyalui Móré Ferencnek juttatja a királyi kegy ; a mai Fortuna-utca 23-mal (Hr. 8567.) véljük azonosnak (9. kép.)

48 A következőknek középkori meghatározása nem nyújt elegendő alapot azonosításra: Az esztergomi Szt. István-káptalan ad 1526-ban 400 forint kölcsönt Nyírő Ferenc polgár házának északi felére, a kalocsai káptalan és néhai Zsemlyesütő János mester (illetve még régebben szekérgyártó Albert) háza között ; továbbá János király adományozza 1527-ben Brazlay Tamás házát udvarmesterének : Smyl Kunának ; s ebben az utcában zálogosítja el 1402-ben Zsigmond király a »pénzverő-ház«-at 8000 forintért Wolfurt Ulriknak.

49 A mai Fortuna-köznek a középkorban nem kerül elő megfelelője, aligha is volt utca, mert délebbre tőle a Kis-utca feleslegessé tette. A mai 260