Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

A legszerényebb számítással is legalább 7—8 ilyen, palotának is nevezhető nagy házról van okleveles adatunk a középkori Szt. György-tér e keleti oldalán, s ez annyit jelent, hogy a középkori Szt. György-utca ebben az irányban épp úgy belenyúlt a mai Tárnok-utcába, mint nyugaton a mai Úri-utcába, és a mai Tárnok-utca nyugati oldalára épp úgy nincs okleveles adatunk, ahogy nincs az Úri-utca keleti oldalának indítására, ebből az következik, hogy ez a telekrész nem volt házakkal beépítve, hanem csupán árusító-bódékkal, és ha nincs is jogunk arra, hogy itt a középkori nyugati városok módjára, kőből épített egységes vásárcsarnokra gondoljunk, de a budai jogkönyv is beszél kőből épített árusító bódékról (Kram) és a török idők alatt itt álló »bedesztán« és »csarsu«-sor a középkori állapot egyenes folytatásának túnik fel, s míg a középkori Mindszentutcán a fémművesek, északabbra meg a posztó- és ruhakereskedők lakásait és műhelyeit látjuk tömörülni, a Szt. György-tér keleti oldalán a vargák és szűcsök csoportosulnak lakásaikkal és műhelyeikkel. (Szabó mindkét soron azonos számban mutatkozik.) Az országos főméltóságok palotalakásait e földszinti iparos-élet tarkítja mindkét oldalon. A Szt. Györgyutca keleti oldalának folytatásaképen, vagyis a mai Tárnok-utcán viszont az apothecariusok, vagyis a fűszer-, pipere-, gyógyáru-boltok egymást követik; névadói is az utcának, be, egészen a mai Szt. Háromság-tér déli oldaláig: »Boltosok-utcája«, »Füszeresek-sora« olvassuk az oklevelekben is, a Budai Jogkönyvben is.

19 A boltokkal szemben pedig e kilenc kofa árupadját találjuk megszabott rendben, (mégpedig a Budai Jogkönyv első részében, amelyről tudjuk, hogy 1413-ig elkészült.) Eszerint az Edeslyuk nevű ház folytatása észak felé egy sarok-fűszeres volt, ettől délre álltak a pékek árusítópadjai, volt köztük egy zsemlés-bolt is (apotheka semellarum), a sarki fűszerbolttól északra Miklós borbély (orvos) házáig a sajtos-kofák, északra tőlük Gubelwein (helyesebben : Gündelwein) Konrád házától a városház sarkáig a gyümölcsárusok. A magárus kofák állásai már a mai Szt. Háromság-tér déli oldalán helyezkedtek el, a gyümölcsárusok folytatásaképen, Haas (-en) Pál házától Rechberger Rigó házáig, ettől délre pedig a sóárusok, szemben a baromfiárusokkal. A budai jogkönyv említette háztulajdonosok közül kettőnek (Miklós orvos és Gündelwein) háza oklevelekben is szerepel, még sem tudjuk őket mai telekszámokkal azonosítani, mert a kevés-számú oklevél nagy időközre oszlik el, s így a 249