Budapest Régiségei 15. (1950)

Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza 239-299

polgárét, nyugati szomszédjául pedig a pécsi székesegyház szentháromságkápolnájának házát nevezve meg.

6 A Szt. György-utca s Mindszent-utca váltakozva való emlegetése gyakran előfordul, így annál a háznál is, amelyik 1392-ben Zenchei Miklóstól került Kővágóőrsi György, innen pedig Kanizsai Miklós tárnokmester birtokába, ki azt két másik házzal együtt az örményesi (s budaszentlőrinci) pálosoknak ajándékozta ; bérlője 1424-ben Sighardt János polgár, 1447-ben pedig Péter szabó ; egyik szomszédja valószínű délről 1390-ban Fehér (Albus) Henrik, 1424-ben néhai Hynko, 1447-ben pedig Hosszú (Longus, Longh) Erhard, a másik meg mindvégig Nadler (Nodier) Mihály, ennek meg Fuvaros (Vector, Fuhrmann) Jakab, akitől 1415-ben Örmény Márton veszi meg ; ettől északra meg Miklós királyi pénzváltó (bursator) lakik. Továbbá elbeszélő forrásokból is tudjuk, hogy ezen a tájon, a Mindszent-utcában lakott Szerencsés Imre, még pedig szintén az utcának a nyugati oldalán, mert a népharag elől 1525 jún.-ban csak úgy tudott elmenekülni, hogy kötélen leereszkedett a várárokba, házát mégis a Szt. György-utcában levőnek is mondják az oklevelek.

7 A mai Dísz-tér nyugati oldalán mindössze nyolc házszám van, a középkorban sem lehetett ekkora területen több ház, inkább kevesebb; ebből oklevelek meghatároznak ötöt, a maradék három telekhelyre pedig elhelyezni ezt a most elsorolt hét középkori házat nem lehetséges, tehát a középkori Szt. György-utca jóval hosszabb volt a mai Dísz-tér nyugati oldalánál, akkor pedig jócskán benyúlt a Mindszent-, azaz a mai Üri-utcába. Az is érdekes, hogy a birtokosok többsége egyházi személy vagy intézmény, az igazi budai polgárok pedig bérlők, vagy örökbérlők és (ezen a környéken) valamennyien iparosok, mégpedig főleg fémművesek : ónedény-, kés-, tekervény- (a számszeríj XV. századi magyar neve), sarkantyú-csinálok tömörültek ide, akad köztük szabó, posztógyártó, nyeregcsináló, pénzverő és egy festő is. Az egyházi tulajdonos szívesen adja egy-egy tehetősebb iparos kezébe házát örökbérbe, ezzel együtt mindig kiköti a jókarban-tartás kötelezettségét is, de az örökbérlet a ház további bérbeadására, vagy az örökbérlet eladására is jogosítja az örökbérlőt, persze az adás-vételi új szerződésbe beleveszik az örökbér fizetésének kötelezettségét is. Az oklevelek viszont nem sokat emlegetik 245