Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

a Monelli-sírkő heraldikus alakjával vethető össze, miáltal a relief mesterére és készültének idejére derül fény. Valószínűleg friz részlete lehetett, mert ha sírkőnek tételezzük fel, az angyal nagysága és a kerethez való viszonya nem teljesen világos. Sokáig padlónak használhatták, mert felülete erősen kopott. Sem reneszánsz-konstrukciót, sem eredeti helyén maradt reneszanszfaragványt nem sikerült találni. Szigorúan véve tehát a házak reneszánszkiképzését, csak valószínűsítik a leletek, de nem bizonyítják, hiszen származhatnak a királyi palota valamely részletéből vagy kerti épületéből, bár ennek elletmond némely részlet gyengébb kivitele és elütő anyaga. Az Úri-utca 22. számú ház erkélyének ívét sgrafitto-szerű díszítés borítja, (32. kép. 3.) Az alapréteg finom habarccsal kevert faszén, ezt a réteget fehéren átfestették, amiből kikarcolták a rozettát és a négyzetes alapmustrát. Első pillantásra látszik, hogy a rozettás kazettamennyezet illúzióját akarja kelteni ez az aránylag szerény emlék. De éppen ez igazolja, hogy a reneszánsz az egyszerűbb osztályok ízlésében is jelentkezik. A leletek sorát néhány török türbe és egy feliratos török sírkő zárja le, igazolva, hogy az utóbbi korszak a polgári építészet terén csak igen keveset alkothatott. A kapualjakhoz hasonlóan még a földszinti boltozatok állották ki elég jól az ostromokat és tűzvészeket. A pontosan datálható kapualjak dongaboltozatai alapján a dongaboltozatokat a XIV. század végétől kezdve egészen a XVI. század derekáig kísérhetjük figyelemmel. Bz nem azt jelenti, hogy korábban és későbben ne használták volna ezt a boltozást. A boltozat hajlata igen mélyen kezdődik és vagy félkörös keresztmetszetben záródik, vagy ami még gyakoribb, kissé megnyúlt csúcsos hyperbolához hasonló idomban. Majdnem minden középkori ház földszintjén akadtunk ilyen dongaboltozatos helyiségekre, ahol a hajlás görbületén kívül, a jellegzetes keskeny téglák árulják el középkori eredetüket. Emeleten már sokkal kevesebb helyen találhatók és ott inkább kisebb kamrákat boltoztak. Nem véletlen, hogy emeleti gótikus boltozatok éppen a legjobb állapotban fennmaradt házakban (Fortuna-utca 10., Országházutca 9., Táncsics-utca 24.) fordulnak elő. Nem kell azonban azt hinnünk, hogy a középkorban az összes földszinti helyiség boltozva volt, mert igen sok helyen bukkanunk konzolokra, melyeken a mennyezetet tartó 208