Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

mutat az alsónémet parasztházból kialakult és a középkorban igen elterjedt alsónémet polgárházzal is. Leglényegesebb eltérés azonban az, hogy a budaiak nem oromzatos, hanem ereszes házak, ami a fejlődés más irányára mutat és alaprajzi eltéréseket eredményezett. A németországi ereszes háztípus származását homály fedi. A legelfogadhatóbb feltevés kastélyok, középületek és kolostorokból igyekszik levezetni.

113 Érdekes, hogy a XVII. században Németországban elterjedt, franciaeredetű Mansard-tetős házak alaprajza majdnem szószerint egyezik a budaiakkal.

114 Ennél a térhódító alaprajzi elrendezésnél nem vitás a közvetett olasz hatás. A budai polgári építészet sajátos egyéni megoldásokat hozott létre, és hatása alatt állottak a Kárpátmedence legtávolabbi vidékei is. Ezt a tételt legszembetűnőbben a jellegzetes budai kapualjak igazolják. Eddig mindössze egynéhány ilyen kapualjat és ülőfülkét ismertünk, melyekről a szakirodalom gyakran megemlékezett anélkül, hogy jelentőségüket méltatta volna. A budai típusú házalaprajzoknak pedig éppen ezek a széles kapualjak adják a jellegzetességét, az elrendezés tengelyét. Nem a középkori nyugati nagyvárosok egészen városias lakóházai ezek, hanem megőriztek valamit a vidéki mezőgazdasági jellegből. legmegfelelőbb kifejezéssel élve »udvarházaknak« nevezhetnők őket. Az udvar ezeknek a házaknak igen fontos része. Zsigmond király 1437-i összeírásából tudjuk, hogy 200 várbeli házban 1833 ló elhelyezésére alkalmas istálló volt.

115 Ezek az istállók pedig az oklevelek és emlékek tanúsága szerint az udvarokban voltak elhelyezve. Szembetűnő, hogy a pesti és budai, de a várbeli házakról is fennmaradt oklevelek a kőépület és udvar mellett minden esetben megemlékeznek a faépületekről is, tanúsítva mintegy a gazdasági melléképületek elmaradhat atlanságát és fontosságát. Az udvaron elhelyezett gazdasági faépületek, a kocsibehajtásra alkalmas, széles és az udvarig vezető kapualj, a falusias széles utcák, az aránylag alacsony,

116 legfeljebb 2—3 emeletes épületek ennek a félmezőgazdasági életnek* tárgyi bizonyítékai az igen sok oklevél és adat, írásbeli bizonyítékok mellett, melyek a polgárok, iparosok, földbirtokviszohyait helyezik élénk megvilágításba. Egy 1343 április 6-án kelt oklevél

117 óbudai ház és telek eladását tanúsítja. A város szívében, a piactéren állott ház mellett a mezőgazdaság minden tartozékát 200