Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

Közvetlenül utcai földszinti helyiségből nyíló lépcső e korban megszokott sajátság. Különben az egész ház alaprajza közeláll a külföldön legelterjedtebb típusokhoz, azzal a különbséggel, hogy a kapualja valamivel szélesebb. A már ismertetett uralkodó alaprajzi elrendezés mellett elég gyakori ez a típus is Budán. (Fortuna-utca 7., 11., Üriutca 26., Dísz-tér 7., Tárnok-utca 3., Szentháromság-utca 11., Táncsicsutca 14.

103 E házak többszöri átalakításuk ellenére még az eredeti elrendezést őrizték meg. A két utolsó példa északnyugateurópai gótikus házaknál igen gyakori. Az egyenes lépcső a kapualjból vezet fel. Ennél az elrendezésnél a homlokzat igen keskeny és vagy hiányzik az udvar, vagy igen szűk, gazdasági udvarnak alkalmatlan. Átmeneti megoldásnak tekinthetők az Országház-utca 18., 22. sz. házak, ahol a kapualj mellett az egyik oldalon igen keskeny helyiségek foglalnak helyet, azt a benyomást keltve, mintha a széles kapualjba építették volna be később. Az Országház-utca 20. sz. ház kapualjának lóhereíves fülkéi és .az elsőemeleti homlokzat enyhe kiugrását tartó, ismert lóhereíves friz konzolokon még a gótika látható maradványai. Ugyanaz a szomszéd, 22. sz. ház alaprajzi elrendezése. Homlokzatának különös formájú és arányú középrizalitja gótikus erkélyt rejt (32. kép. 3. és 34. kép. 4.), melynek kétkaréjos kőkonzolai (34. kép. 3.) megrokkanván, aláfaláztattak. Néhány falazó kő eltávolítása után előtűntek a konzolok. Ugyanezt a munkát ismételtük meg második szomszédjánál, az Országház-utca 18. sz. hasonló középrizalitján ugyanezzel az eredménnyel. Itt késő gótikus buggyos konzol tartotta az erkélyt. Nem csekély nehézséget okoz annak a különös sajátságnak a magyarázata, hogy az erkély és a szoba közti ív szélesebb, mint a gyámkövek közti távolság. Az erkély fala tehát nem a konzolokon, hanem kijjebb, való színűleg a konzolokon fekvő kőgerendán nyugodott. Hasonló szerkezetet találunk a franciaországi Mont-Saint-Michel-apátság déli oldalának egy erkélyén. Konzolokon nyugodó erkélyek rizalitja sokszor élénkítette a házak homlokzatát, nyomai majd minden régi városunkban feltalálhatók, bár ez a pusztulásnak kitett részlet Magyarországon aránylag ritka. A Vitéz Jánostól alapított, de már nem létező Academia Istropolitana épülete Pozsonyban hasonló megoldást mutatott. De ugyancsak ismert a pozsonyi 194