Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

Szerencsére megmaradt az osztótag indítása is. Egyenes záródási és kétoszt ású a harmadik ablak is, de a rézsű középső díszítését egyszerű lemez alkotja (17. kép. 1/B.). Tökéletesen egyező, de nem elmetszett, hanem lefutó profil díszíti az Országház-utca 9. sz. gótikus ablakainak kőkeretét is, melyből azonos mesterkézre, de legalább is műhelyre lehet következtetni. A későbbi pálcatagos ablak a XV. század legvégére tehető. A homlokzat jobb oldalán az előreugró emeletet konzolokon nyugvó téglaívek tartják. A korszak utolsó átalakításának emléke ez a két árkád, melynek szerepe az volt, hogy a későbbi szabályosabb szobák kialakítását célzó emeleti átépítés következtében támadt kiugrást alátámassza. A részletek megkomponálásának elragadó példáját mutatja az a művészi érzék, ahogy a szomszéd ház előreugró armirózott kosárkát belevonják a ház e részletének megoldásába. Különben itt a ház szélén fedezhetők fel a gótikus övpárkány nyomai, amely viszont a szomszéd ház előrehajló emeletével áll összhangban. Az első emelet jobb utcai helyiségének ablakok között álló falpillérén a középkori vakolatba karcolt félköríves szerkesztési játékok kedves és személyesebb emlékei a középkori építész tanultságának, szerkesztő ügyességének és geometrikus szemléletének (37. kép). A palotát és a polgári lakóházat természetesen igen sok esetben nem lehet megkülönböztetni, mint ahogy a gazdagodó polgárok, iparosok, még inkább a kereskedők életstílusának külsőségei szintén a kor feudális ideáljait követik. Polgárházakban is megtaláljuk a nagyobbméretű dísztermet, viszont palotákról van adatunk, melyekben bolthelyiség volt. Az Országház-utca 20. sz. polgári jellegű lakóház első emeletét egy nagyobb terem foglalta el, melyet csak a barokk-korban osztottak ketté. Hz a ház különben az eddigiektől eltérő alaprajzi elrendezéssel ismertet meg. A kapu ugyanis nem a közepe táján nyílik a házba, hanem a homlokzat szélén. Jelen esetben a kapualj tói jobbra helyezkedik el a hatalmas, még az eredeti keresztboltozattal fedett helyiség. A nagy terem utolsó negyedét fiókos keresztboltozat fedi. K teremrészben még egy ugyanolyan keresztboltozat-osztás nem fér el, valószínűleg nyitott volt, azonkívül méretei is azt mutatják, hogy itt vezetett fel az egyenes gótikus lépcső. Ezt látszik igazolni a kapualjból nyíló befalazott ajtó helye is. 192