Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

maradtak fenn pl. a városházán." A budai várban a homlokzatot díszítő geometrikus és sakktábla falfestmény nyomait találtuk a Tárnok-utca 14. és a Dísz-tér 12. számú házakon. Az építészeti alapgondolat variációinak tekinthetők a Dísz-tér 12. számú házban előkerült gótikus maradványok is. Homlokzati megoldása egyedülálló a várbeli házak között. A kevéssé, mintegy 30 cm-rel előrehajló emelet hatalmas kövekből összeillesztett övpárkányon nyugodott, melynek egyszerű profilja két rézsűből és egy függőleges lemezből áll Az övpárkányt úgy látszik csak a főkapu rizalitja szakította meg, amely talán toronyban fejeződött be. További, bár nem példanélkül álló átépítésre figyelmeztetnek a kapualjból balra nyíló helyiség konzoljai, melyek a középkori mennyezetet tartották. (16. kép.2.). Itt a földszinten nem boltozott helyiség, hanem sima gerendamennyezet volt és csak később, a barokkkorban látták el fiókos dongaboltozattal. Ennél korábbi átalakításra utal a két hatalmas, mintegy méter széles keskeny téglaív, melyet az eredeti fal elé építettek a kaputól jobbra és balra, vagy azért, mert a régi fal megrokkant vagy azért, mert újabb emelettel terhelték meg. Bz az árkádív a régi falig nyitott volt és árusításra alkalmas helyül kínálkozott vásárok alkalmával. Később a régi falat kidobták, az íveket befalazták, így növelve a helyiségeket. Legalább egy esetben szükségesnek látszott a homlokzati téglaívek szerepének kissé körülményes magyarázata, mert hiszen igen sok régi házon megjelennek. Mindjárt két szomszédján is, a Dísz-tér 10. és 11. számú házon hasonló méretű téglaívek fedezhetők fel a kapuk két oldalán, hasonló építészeti megoldást sejtetve. Feltételezhető, hogy rendeltetésük azonos volt. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a késő középkorban az előtte elterülő Szent György-tér Budavára legjelentékenyebb tere, piaca volt. Bz a házcsoport is mutatja, hogy a város különböző részeiben az egyes gótikus házcsoportok elrendezése és homlokzata össze volt hangolva. Utalunk itt a már érintett Országház-utca 18., 20., 22. sz. és a Fortuna-utca 12., 14., (15. kép. 2.) 16. sz. csoportra. Ugyancsak előkelő palotasor állhatott az Üri-utca párosszámú oldalán, melyek közül a 40-est már tárgyaltuk. A hasonlóság oka ugyanaz lehet, mint a modern városrészeknél, hogy t. i. az egyes csoportok azonos divat- és műhelygyakorlat szerint közeli időközben épülnek. 186