Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

a már ismertetett típushoz (2. kép). A kaputól jobbra és balra az utca felé egy-egy boltozott helyiséget foglalt magában. Baloldalon kétosztású keresztboltozatos helyiség boltvalla hatalmas kőfalíven nyugszik, bordáit barbárul lefaragták (33. kép. 1.). A kapu kettős lóhereíves kombinációjú, igen szép ülőfülkéinek díszítésénél (25. kép. 2. és 27. kép. 2.) is sokkal jelentősebbek a palota befalazott kőárkádjai, melyek nyolcszögű pilléreken nyugszanak és az udvart szegélyezik két oldalról. A baloldali folyosó hatalmas félköríves árkádjai majd ötméteres fesztávolságúak (30. kép). Felette csak úgy, mint a szemben levő csúcsíves folyosó felett (31. kép.) az első emeleten gótikus fal nyomait felfedezni nem sikerült. Vagy nem volt emeletes, vagy ha emeletes volt, nyitott folyósójú megoldásra gondolhatunk. A kapualj baloldalán két armirozott falsarok fedezhető fel, bizonyságául annak, hogy az épületet még a középkorban meghosszabbították. Ez a toldás az emeleti falban általában nem jelentkezik, lehetséges tehát, hogy itt, a toldaléképület felett az udvar felé nyitott folyosó vezetett. Ma az utcára tekintő három emeleti helyiség közfalai újak, az eredeti felosztásra hiányzik minden támpont (2. kép). Azonban itt a középső szoba bal ablaka mellett került elő a legritkább lelet, dekoratív falfestés maradványai (36. kég). Világos alapon könnyedén és karcsún kacskaringóznak a jellegzetes indadíszek fekete körvonalai, melyek piros virágsziromban végződnek. Azonos indadíszek nyomai tűntek elő a baloldali helyiség homlokzati fal belső oldalán, igazolva azt, hogy az előző helyiséggel összetartozott és itt is nagyobb díszterem foglalta el az első emeletet. Ez a festett faldíszítés jellegzetes lehetett, mert a Garai-féle ház leírása is felemlíti a »pallacium depictum«-ot. Azonban nemcsak a díszterem, hanem a szobák falát is számos esetben díszítette falfestmény, mint ez a gótika korában gyakori. A történeti Magyarország területén a csekély számú emlékek mellett leírások és oklevelek igazolják ezt. Az egri püspöki palota szobáinak kifesteséről számolnak be a püspöki számadáskönyvek.

97 A budai falfestésnél későbbi, de hasonló stilizált növénydísz borította a vajdahunyadi vár egyik termét. Az ornamentika kutyán lovagló vademberből sarjad ki.

98 A pozsonyi feljegyzések főleg a XVI. századból emlékeznek meg polgári épületek külső és belső falfestményeiről, melyek között régebbi kép javítását is megemlítik. Külső homlokzatok figurális festésének nyomai