Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

terem maradványából származik. Mintegy embermagasságban körülfutó képfríz egy szakaszának maradványa ; egymást kézenfogó táncolópár bohócruhába öltözött alakkal. Lakóházból származó, hasonló tárgyú falfestmény a kivételes ritkaságok közé tartozik. Maga a tánc ábrázolása igen ősi témája a képzőművészeteknek. Az ábrázolások a stíluskorszakokon keresztül tartó, majdnem megszakítatlan gyakorlata szokatlan problematikát tartalmaz az ikonografusok számára. A középkori képek leggyakoribb példája, majdnem egyeduralkodó, az ú. n. »la ronde«. Lovagok és dámák kört alkotva, egymás kezét fogják és táncolnak.

96 A szigorú XIII. század után a XIV, század újjáéledő világi művészetében igen gyakoriak a hasonló ábrázolások. Szemben egyéb ikonográfiái témával nincs kultikus kötöttsége, a mindennapi élet erőteljes forrásai táplálják. így azután természetesen a »ronde«-on kívül a korabeli táncok jelenetei elevenednek meg, különösen a XV. és XVI. században. Leggyakoribbak a menüet-szerűen lépegető párok, akik egymás kezét fogják, vagy gyakran összefogódzás nélkül,párosan szökelő táncolók. A budai festmény inkább az első csoportba tartozik, bár a lovag kissé groteszk ugrása a második csoporthoz is közel hozza. Ez az ábrázolás csak a XV. század elejétől fogva jelenik meg és így a budai példa a legkorábbiak közé tartozik. Igazi jelentőségét azonban a táncoló bohóc mellékalakja adja meg. Az alakok hasonló összeállítása a legritkább a korabeli ábrázolások között. Távolabbi következtetéseket levonni sajnos nem lehet, mert hiszen egy hosszabb ábrázolás egyetlen, kiragadott jelenete a maradvány. Stílusban ugyancsak egyedülálló a magyar freskó festészetben, már csak azért is, mert világi emlékeink e korból jobbára elpusztultak. Távolabbi kapcsolatba lehet hozni a lőcsei Szt Jakab templom Dorottya életéből vett jelenetekkel, de azoknál valamivel fiatalabb. Kétségtelenül a középkori világi festészet Magyarországon kialakult gazdag emlékcsoportjainak egyik maradványa. Erre mutat a külföldi emlékekhez fűződő kapcsolata is, mert közvetlenül egyik iskolából sem vezethető le. Legközelebb a Runkelsteini és a Lichtenberg! freskóhoz áll, de később készült. Az emelkedő polgárság és a művészmesterek egészsé180