Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

Lényegtelen eltérés, hogy az épület mélységében két rend helyiség sorakozik. Jelentős leletek a ház dús tagozassál faragott egyenes záródású középosztású ablakai (18. kép. 1. és 42. kép. 1.). A kőkeret és profil kiképzése díszesebb és komplikáltabb, de alapgondolata ugyanaz, mint az Országház-utca 9. sz. ház ! ablakainál. A keretből két lemeztag és egy pálca ugrik ki, melyek közül az egyik lemez körülveszi mindkét szárnyat, a másik csak egy szárnyat keretez. Szerkesztése visszavezethető az Országház-utca 9-nél tapasztalt típusra. A hiányzó földszinti ablaktípus mind ennél, mind más lakóházaknál gótikus szokás szerint eltért az emeleti ablakkiképzéstől. Formáikat más házakban előkerült földszinti ablakok alapján képzelhetjük el. (Fortuna-utca 10. (18. kép. 2.), 12., Üri-utca 70. (18. kép 3.). Az ablakok kőkeretei minden tagozás nélkül lesarkítva futnak alá. Kevésbbé magasak és így négyzethez közeledő formát vesznek fel. Hasonlóak lehettek az egyszerűbb földszintes házak ablakai is, mint ez az Országház-utca 17. ablak példáján látható Ilyen egyszerű keretűek vagy szamárhátúak voltak azok az ajtók is, melyek a kapukon kívül, közvetlenül az utcáról vezettek be boltba vagy lépcsőházba (Fortuna-utca 10. (15. kép. 1.), Üri-utca 13. Az Üri-utca 48. kapujától balra nyíló kisebb ajtó még nem szamárhátú, hanem korábbi konzolos megoldású (14.kép. 1.). Az épületek belsejében is az előbb ismertetett példákhoz hasonló ajtókat találunk, bár gyakori a félköríves záródás is (Fortuna-utca 14. (15. kép 2.) szamárhátú és csúcsíves Tárnok-utca 13. (22. kép), csúcsíves ajtó Üri-utca 4. Nagyobb paloták részleteit tartalmazzák az Üri-utca 40., 48. és 50. számú házak. Az előbbi kapualj a már régóta ismer êtes, de a rendkívül ötletes, későgótikus széles ülőfülkék mérműveit az átépítéskor kiegészítették, átfaragták, sőt kombinációjukat átalakították. A lefaragott bordák, tagozatok és profilok értelmetlen összekapcsolása a restaurálás kontárkivitelének ijesztő példáját mutatja. Nagy kár ezért a keresztboltozatos kapualjért, melynek számos apró csúcsívvel fodrozott későgótikus fülkéi a polgári gótika sajátságos stílusváltozását képviselik. Szerencse, hogy a restaurálok nem vették észre az új símafelületű kőgerendákból összeállított, hatalmas kőkeret mögött rejtőző eredeti kapukeretet és így ez csorbultan bár, de a restaurálástól megkímélve maradt fenn (12. kép). 171