Budapest Régiségei 15. (1950)
Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238
udvari lépcsőre utal ugyan az emelet jobbszelső helyiségéből kivezető kis lesarkított gótikus ajtó, valószínű azonban, hogy árkádos külső folyosóval volt kapcsolatban. Ilyen külső folyosók szokták összekötni a lépcsőt a szobákkal. Belépve a kis ajtón, gótikus dongaboltozatú helyiségbe jutunk. A balra csatlakozó folyosószerű kamrába bőven ömlött fény a gazdagon faragott árkádíven keresztül. Az ív átvágásától fokozott perspektívában, a szemben fekvő ablakok fényességében tűnt elő a díszterem. Ez a l 1 / 2 x\0 1 /2 m-es terem az ünnepélyes lakomák díszletéül szolgált. A hatalmas falak rézsüs ablaknyílásának kőzsámolyai jó ülőhelyül kínálkoztak. A nyílásokat átfogó ívek faragása a terembe vezető • ív tagozásával egyezik meg pontosan (41. kép alsó). A mozgalmas profil negyedkörű pálcából, negyedkörti vájatból, félkörös vájatból áll és lemeztaggal záródik. A kétosztású ablakok egyenes záródásúak, külső profiljuk egyszerű, de biztosan faragott (41. kép felső). Szegmentíves vájatból és két lemeztagból áll, mely közül az egyik az ablakosztó kő orrtagját utánozza, teljesen kiegyensúlyozott hatást érve el. Hz a szerkesztési biztonság nagyvonalú és érett palotastílus létezését igazolja. Az ablakok belső nyílásaiból és a meglevő külső keretekből az ablakok nagyságát és a falpilléreket könnyen ki lehetett számítani. Az arányok csak két kőosztólécet engednek meg. Az ablakokat a XIX. század elején alakították át.® 0 Az emelet többi négy helyiségének rendeltetését Garai János Mindszent-utcai házának leírása világíthatja meg, ahol az első emeleten hasonló elrendezés lehetett (3. és 7. kép). Az ebédlőterem lapos famennyezettel volt fedve. A jelenlegi fiókos barokk boltozat alatt ugyanis folytatódik a vakolat. A padláson megtaláltuk a gerendák fektetésének helyét. A lapos famennyezetek a leggazdagabb művészi kiképzésnek adtak teret. Gondoljunk csak a korabeli külföldi példákra, ahol a famennyezetet dekoratív faragás, de méginkább sokszor egész jeleneteket felölelő festés borította, a korabeli híres regények és mesék témáját elevenítve meg. A magyar művészetben inkább templomi festett mennyezetek ismeretesek. Legszebb példa a gogán váralj ai mennyezet. Emeleti famennyezetet tartó konzol maradt fenn az Üri-utca 6. számú ház északi tűzfalában és a Fortuna-utca 23-ban. A Dísz-tér 12. szám baloldali földszinti termében három konzol mutatja (16. kép 2.), hogy a barokk boltozat előtt itt is famennyezet fedte a helyiséget. 168
