Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

egyszerre készültek a tégla dongaboltozattal. A XIV. században Budán már dolgoztak téglavetők. A hasonló méretből és kivitelből pedig több évszázadon keresztül megszakítás nélkül folytatott helyi téglavetőgyakorlatra lehet következtetni. Ezzel ellentétben áll az az ismert adat, mely szerint Borbála királynő 1425-ben téglát kér Bécsből.

54 1443-ban ugyancsak Buda bírái és esküdtei Bécshez fordulnak a Boldogasszonytemplom restaurálása ügyében tégláért, sőt gerendáért és deszkáért is.

55 Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a budai téglagyártás nem volt kielégítő, a pozitív következtetés viszont az, hogy építkezéseknél a tégla használatához hozzászoktak. A budaitól nem sokkal különböző viszonyokat tapasztalhatunk országszerte a téglaépítés terén. Csak téglafalas műemlékeink vannak, de téglaépítészeti emlékeink hiányoznak. A középkori építőmestereink nem aknázzák ki a felületen kialakítható díszítési lehetőségeket, a keskeny és hosszú oldalak váltakozásából adódó geometriai mustrákat, az anyag szerkezeti lehetőségeit. Nem is említve az idomokba öntött vagy ornamentális díszítésű téglákat, melyek az északnémet építészetben olyan gyakoriak. A tégla magyarországi alkalmazása még a román korba nyúlik vissza (Deákmonostori, Ákosi templom) és a kőben szegény vidékeken egyes csoportok alakulnak ki, így pl a Csallóközön a templomok túlnyomó többsége téglából épült. A szegedi, majd a nyírségi csoport (Nyíregyháza, Nyírbátor, Oros, Karász, Kisvárda) emlékei mutatnak legtöbb érdekességet. A nyíregyházi és orosi templom falai fénymázas, zöld-, sárga-, viola-, fekete-, vörösszínű téglából épültek.

56 A tatárfalvi református templom vörös- és feketemázas tégláinak méretei 10%"x4^2"x2".

57 A téglaépítészet legfejlettebb elemei az agyagból égetett mérműves díszítések a budai királyi Vár leletanyagából ismeretesek. Kivételes lelet a bélyeges vagy feliratos tégla, melyet pl. a királydaróci (Szatmár) egyház falában találtak.

58 Adatok maradtak fenn a korabeli téglaégető kemencékről, melyekről pl. a pozsonyi számadáskönyvek 1455-ben és 1498-ban,

59 Selmecbányái számadáskönyv 1367-ben,

60 a bártfai számadáskönyv 1437—38-ban

61 tesznek említést. Budai téglavetők és cserepesek messze vidékek számára dolgoznak, amint ez több utalásból kiviláglik. .154