Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

•••• tének valószínű ideje túlnyomó részben a XVII. század vége, XVIII. század eleje, illetve az 1686-i visszafoglalás után meginduló újjáépítés, amely az első évtizedekben minden bizonnyal a felhalmozódó romokat használta építőanyagul. A pusztulás nagy méreteire vonatkozó adatok minden erre vonatkozó írásban bőven fellelhetők. A rombolás igazi fokára azonban csak a helyszínen, vakolatrétegétől megfosztott régi házak között döbbenhetünk rá. A pusztulás egy másik elemének, az ostrom következtében dúló tűzvésznek nyomait is viseli csaknem minden ház. Elsősorban az 1686. évi ostromot követő tüzekre gondolhatunk, mert legtöbbnyire a XVI. századi, esetleg az azt megelőző épületrészek pörkölődtek meg. A XVIII. század elején emelt falakon égési nyomokat már csak ritkábban találunk. A kevert falak korának ez a megállapítása általánosítás és nem minden esetben fedi a valóságot. Éppen a XVI. sz. elején gyakori a kővel kevert tégla (Visegrád Vár stb.). A kőépítőanyagok mellett csaknem minden háznál felbukkan a tégla is. Méretük ingadozik, de középértékben 4x12x24 cm-t közelítik meg. Kutatásaink során túlnyomó részben ilyen méretű faltégla került elő. Nem érdektelen oldalaiknak egymáshoz való aránya 1 X 3 X 6. Egyöntetű keskeny téglafalból épült házra a várban nem bukkantunk. A sokszor átalakított házak egyes falrészei állanak ilyen téglából, így pl a Fortuna-utca 14. sz. oromzatos ház homlokzatának egyik fele. Igen sok esetben az épület egyes részeit, a homlokzatot, ablaknyílásokat (Országház-utca 18. és Tárnok-utca 14.), könyöklő falakat, pilléreket (Tárnok-utca 14.) képeztek ki téglából, de ezek a részletek többnyire kőfalhoz kapcsolódnak. Több egyéni eset elbírálása, a téglaanyag egyre növekvő szerepe,a részletek esetlegessége és a nagyobb falkomplexumok késői részletei arra a következtetésre vezetnek, hogy a keskeny téglás falak a XV—

XVI. századi javítások, átépítések emlékei. A keskeny tégla főalkalmazási helye az ív és a boltozat. Majdnem kivétel nélkül az összes dongaboltozatos kapualj, földszinti és emeleti helyiségek boltozata, úgyszintén a keresztboltozatos termek téglából készültek, ami különben általános, gótikus gyakorlat. A tégla alkalmazásának idejére is fényt vetnek ezek a boltozatok. Az Úri-utca 32. kapualja XIV. századvégi profilozású fülkéi és ajtói Í52