Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

* leírások és emlékek ellentétes megvilágításának fényében. Egy lőcsei, 1696-ból származó összeírás szerint például kétemeletes, egészen kőből épült ház 40, csak előrészében kőből, hátul fából 51 állott. Egyemeletes ház teljesen kőből három, elől kőből, hátsórészben fából 83, nagyobbrészt vagy részben fából egyemeletes vagy földszintes ház 350.

42 E későbbi adat részben még középkori állapotokat tükröz, sőt talán még annál is előnyösebbet a kőházra nézve. A városiasodás ugyanis a faházak kiirtására törekszik még fában olyan gazdag vidéken is, mint Erdély. A szász Nemzeti Egyetem 1547-ben hozott egy határozatot, hogy lelkészek a városokban csakis fából épült házat vehessenek, mert a papok jómódúk miatt képesek a faházak helyébe kőházat építeni.

43 Ez utóbbi adat áz erdélyi szász városokban jelentkező magyarországi polgári építészet hatását is látszik igazolni. A budai-pesti házakra vonatkozó oklevelek majd minden esetben megemlítik a fából álló melléképületeket. Ezek inkább kisebb, olcsóbb házaknál maradnak el, de ezek a házak is kőből épültek. Csekély vételára alapján szerénynek kell például tartanunk azt a házat, melyet Óbudán 1349-ben Heccul felesége, Sába 14 aranyforintért elad. De ennél a háznál (domus) is ki van emelve, hogy kőből épült.

44 Bár ritkábban ugyan, de faházakról is történik említés.

45 Az emlék anyagot is számbavetve megállapíthatjuk, hogy Budán a jelesebb lakóházak mind kőből épültek, sőt a szerényebb házak túlnyomó része is. A melléképületek, gazdasági épületek azonban többnyire fából készültek. Ez a helyzet a Felvidéken és Erdélyben részben a faház javára tolódik el, de a díszesebb épületek itt is mindig kőből voltak és fából inkább az épületek hátsó része, melléképületek vagy nagyon szegény házak állottak. Az alföldi helyzet inkább a budaihoz hasonló. Szilágyi Lászlónak pl Szegeden három kőházát is említik.

46 Középkori származású a nyíregyházi városháza és egy vendéglő egyik része.

47 Ezeknek ellenére is számszerűleg sok lehetett a faépület és különös, hogy a sok városi faházból nem alakult ki az általános európai stílusnak megfelelő előkelőbb faháztípus. Csak úgy tudjuk ezt magyarázni, ha feltesszük, hogy ezek a germánjellegű, tehát a gótikus stílusra alkalmas faépítészettől elütő konstrukciójú, valamilyen szomszéd néptől átvett, talán szláv típusú házak voltak, melyeknek gótikus szerkezete nem érlelődött ki, hanem ehelyett a jobb gazdasági 148