Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

legelőkelőbb negyedeit is meghódította. A magyarországi faház szerkezete nem lehetett alkalmas a gótikus stílus átvételére és kifejlődésére. Mint ahogy valószínűleg ez a faháztípus nem járult hozzá az európai középkori építészeti stílus kialakulásához, hogy Strzygowski gondolatára utaljunk még egyszer/Kisebb városok és külvárosok, az uralkodó stílus szempontjából jelentéktelen faépületei a népművészet jellegét mutathatták a sajátosan magyar, sárból döngölt építmények mellett. Ezek a gondolatok csak sejtések, melyek a tárgyi kutatást megelőzik és csak néhány irányadatra támaszkodnak, de kétségen kívül a fejlődés legdöntőbb kérdéseivel függenek össze. A mediterraneumban a helyzet teljesen más. Az ókor óta a kőház marad az uralkodó. Marseilleben gyakoriak voltak a nagy kőházak a VI. sz.-ban is, melyről Gregoir de Tours értesít. Ezek a házak még északon is oszlopcsarnokokkal nyíltak az utca felé. A csarnokok, mint az előbbi szerző párizsi leírásából kitűnik, a kereskedők árukirakodására szolgált. A toskanai és firenzei XIV. sz. házak homlokzati elrendezésében a császárkori római házak típusait vélik felismerni. Az ostiai házakon kívül Coeliuson fekvő keresztelő János és Pál házának külseje nyújt későrómai példát. Franciaországban váltakozó a kőés faanyag használata. Ebben a tekintetben is dél és északkelet között különbség mutatkozik. II. Arnoul még 1099-ben is fapalotában lakik, amely építkezés ekkor egész Flandriában általános.

39 Délen a román tradíciók és a kőanyag használata csak nehezen adnak helyet a faház másodvirágzásának,

40 melyben a gótikus konstrukció még tökéletesebben jelentkezik, mint a kőépületben. Ezek a rendkívül gazdag kivitelű faéptiletek nagy számban maradtak korunkra a XIV. század derekától kezdve. Angliában, Német-és Franciaországban, tehát az ősi germán faépítészet (ha nem fogadjuk el Strzygowskit), ha nem is teremtette a stílust, de legalább is teljes mértékben ki tudta magát fejezni az uralkodó román, de különösen gótikus formanyelven, létrehozva a falakóház műremekeit. A magyarországi fejlődés más lehetett. A hegyek lábánál az átmeneti vidékek városkoszorújában 41 és a Dunántúlon faháznak még hírmondója sem maradt. A részletes vizsgálatnál kitűnik majd, hogy ugyanez áll Budára és Pestre is, sőt a német-jellegű faház az egész Kárpátmedencében a legnagyobb ritkaság. A kérdés azonban igen kuszált az adatok, 146