Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

és a város palotájáig terjedő sok faházat, majd a palotákban védekeznek. Ebből az tűnik ki, hogy a külvárosok faházakból állanak, a jelentősebb belvárosi lakóházak azonban kőből épültek. A számbelileg túlsúlyban levő faépületek mellett a stílust képviselő épületek anyaga kő volt. Bz lehet az értelme annak, hogy az oklevelek mindig kőépületről beszélnek, aminek hangsúlyozásából a kommentátorok a faházak túlsúlyára következtettek. Különben is a szegény lakosság kisértékű házainál nem volt szokás az adás-vétel és hagyományozás írásbeli megrögzítése. Az oklevelekben az épületek fa- vagy kőanyagát meg jegyző jelzőt nemcsak milyenségi, hanem minőségi megkülönböztetésnek is tekintjük. Kőházakra enged következtetni a Carmen Miserabile Gyulafehérvár leírásánál is »basilicarum et palaciorum muros deruptos et subfossos«. A román, később a gótikus stílust hazánkban ezek a kőépületek képviselik. Gondoljunk az esztergomvárosi királyi palota leírásában szereplő oszlopos loggiára.

32 Vagy még sokkal inkább a várbeli királyi palotára, mely stílusalakításban megelőzi az egyházi épületeket.

33 Ez az előrebocsátott feltevés, mely a későbbiekben, a budai építészet részletes vizsgálatánál igazolódik be, az európai helyzetre való utalásban tárul fel teljes jelentőségében. A németországi részletmonográfiából az tűnik ki, hogy a XII. század második felében igen ritkák a kőházak, még a nyugati vidék egyik legnagyobb metropolisában, Kölnben is.

34 Kisebb városokban, pl Speyerben a kőházak még a XIV. században is a ritkaságok közé tartoztak.

35 Igen elterjedt az a típus is, melyben a földszint törmelékkőből, az emelet pedig fából épül, mint ezt a középkori aacheni házaknál kimutatták.

36 A faházaknak ez a nagy szerepe Németország északkeleti tartományai felé még nő. Kivételnek tekinthetők a délkelet egyes vidékei, így pl Regensburg.

37 A német városi lakóház kialakulásánál a faházak viszik a döntő szerepet (nem tekintjük az erősen romanizált császárPfalzokat). Ezek az adatok kapcsolatba hozhatók Strzygowski megnyugtatóan nem igazolt felfogásával, mely szerint a középkori építészet, a déli típusokból és az északi faépítészeti hagyományok hatására alakul ki (boltozatguadratura).

38 Valóban elképzelhetetlen, hogy a románkor előtt egész Közép- és Észak-Európában egyeduralkodó faépítészet ne lett volna hatással a délről felnyomuló kőépítészetre és különösen annak profán 144