Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

a keskeny téglaalakú Szent György-tér (a mai Dísz-tér). A Boldogasszony temploma körül is lehetett valamilyen kisebb tér; amire az oklevelekben előforduló árusítóbódékból, temetőből és abból a középkori szokásból következtethetünk, hogy a plébániatemplom és városház környéke szolgál főtérül. A főtéren lejátszódó cselekmények azonban a Szent Györgytéren mentek végbe, úgyhogy a plébánia körüli tér már a középkor végén beépülhetett, amint azt a visszafoglalásból származó térképek mutatják. A városkapuk egymással szemben helyezkednek el a négy égtáj felé. Az északi Szombat-kapunak (Bécsi-kapu) megfelelő déli kaput és feljáratot, mely a királyi várba vezetett, Zsigmond korában elzárták. A keletre és nyugatra nyíló Szent János- és Zsidó-kaput a Szent György-piac kötötte össze, mely a négy kapu tengelyének középpontjában feküdt. A római táborból kifejlődött középkori (elrendezés még ebben a kötött alakú városban is világosan tükröződik. Érdekes a szombat-kapu melletti háromszögalakú tér. Utcafolytatása egyre szűkül, az orsóalakú piactér félformáját, a tölcséres piacteret (Podolin, Üjbánya) ismerhetjük fel benne. Valóban itt terült el az ú. n. Szombathely-piac, melynek emlékét nemcsak oklevelek árulják el, hanem a formája is. Ugyancsak tölcséres kiszélesedést jelöl az alaprajz a Mária Magdolna-templom felé is, amerre a piac továbbhúzódott. Az alaprajzot az előzőkben szembeállítottuk a szabályos várostervvel, viszont szabálytalannak neveznünk is tévedés lenne. Egyes szabálytalan elemektől eltekintve, a város terephez való alkalmazkodás egyik legkövetkezetesebb példája. Egymást kiegyensúlyozó, hasonló méretű telektömbök és az egyenes keresztutcák a városépítés gyakorlata felől nem hagynak kétséget. Anélkül, hogy bármilyen származási összefüggés alapján kapcsolódnának, tanulságos egy hasonló korú és fekvésű várossal, Cordes-dal való összevetés. A kissé magasabb és lejtősebb hegyháton épült város 1222-ben nyeri városi kartáját. A budaihoz hasonló vonalvezetésű párhuzamos utcák a város keleti csúcsa felé megfogyatkoznak, a négy világtáj felé négy kapu vezet, tengelyvonaluk metszőpontjában a város főterével. A felületesebb hasonlóságot elmélyíti az a budainak vélhető jellegzetesség, hogy a St. Michel-templom nem a főtéren fekszik, hanem mint a Boldogasszony temploma, egy közelben fekvő kisebb téren, mellyel szemben egy széles út vezet a belső falakig.

23 A hasonlóság mélyén a városépítésben megnyilatkozó korstílus vonásai válnak nyilvánvalóvá. 138