Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

legelső adatnál. A veszprémi káptalan 1247-ben kelt oklevele megállapítja, hogy az egyházmegye több templomának, közttik a budavári (. . .Novi Montis Budensis. . .) templomnak adományozása a veszprémi püspöktől függ. IV. Ince pápa Lyonban kiadott 1248-ban kelt oklevele vizsgálatot indíttat többek között a budavári Mária-egyház (. . . ecclesia beata Marie de Novo Monte Budensi . . .) jövedelmei lefoglalása miatt.

18 Az 1248-ban jövedelmekkel bíró egyház, miután helyrajzi tévedés lehetetlennek látszik, kétségtelenül nem azonos az 1255-ben építendő »construenda«-templommal hanem annak a helyén álló korábbi templom. Miután nem kolostori templom vagy valamilyen kegy hely volt, kétségkívül a lakosság vallási igényeit látta el, mint plébániatemplom. Ezek az adatok többek között igazolják azt a megtagadott felfogást, hogy a Várhegy a tatárjárás előtt is már lakott hely volt. Ezt látszanak alátámasztani a Várhegyen szórványosan lelt románkori díszítő kőtöredékek, egy pillérfejezet, egy oszloptörzs és a legutóbbi időben a Nádor-utca 6. számú ház falából kibontott friz. Természetesen ezek a töredékek mint építőanyag felkerülhettek a város más részéből is, de ez ellen szól, hogy a gótika korában, mikor a Várban nagyobb építkezések folytak, a román templomok még álltak, illetve, ha rongáltak is voltak, szétszedni nem engedték volna. 1686 után meginduló újjáépítés idején pedig éppen elég kőtöredék, rom volt a Várban, nem kellett még felvinni. Inkább a mészkő és márványtöredékeket hurcolták le a Várból részben azért, hogy a Lógodi-utca táján állott mészégetők felhasználják. Ezèk a közvetett bizonyítékok nem perdöntőek, de a kutatás irányát éles megvilágításba helyezik. A várkérdés homályos pontja még a IV. Béla által épített első királyi lakhely, melyet régészeti lelet nem határoz meg és a történeti adatok a vár létezésén kívül egyébre nem engednek következtetni. Ügy látszik III. Endre, az első uralkodó, aki hosszabb ideig tartózkodik benne.

19 A Vár helyszínrajza sok részletmunka után ma már nagy vonalaiban tisztázva áll előttünk. Ismerjük a főbb templomok helyét, történetét, sőt építészetét is, ismerjük a középkori város alaprajzát, legtöbb esetben az utcaneveket is tudjuk azonosítani. Utcaelnevezéseket általában a XIV. században kezdenek használni, mint ezt az oklevelek is tükrözik. 1345-ben kelt oklevélben pl az óbudai »Kuachulcha« fordul elő.

20 134