Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

valóban a plébániatemplomtól északra fekvő két hatalmas és nyugatra fekvő három kisebb telek alakja eltér a környező hosszúkás, összeszabdalt, sok esetben még középkori formájúaknak tekinthető telkektől és újabbkorinak látszik. Ebben az esetben a nagy négyzetes főtér a római tábor területén állott, azt magában foglalta, sőt területileg túlszárnyalta. A castrum ásatásakor az alapfalak felülete a pusztulás nyomait legtöbb helyen nem mutatta, hanem egészen egyenesen, nem sokkal a római nívó magassága felett, lett lehordva. A főtér középkori kialakulásával lehetett kapcsolatban ez a planírozás. A római bástyafalhoz csatlakozó középkori fal korát a falba bevágott és pénzleletes középkori sír határozza meg. A középkori városok nagy részének kristályosodási pontja a plébániatemplomot és a városházát magában foglaló négyzetes piactér, melyen a városok életének leglényegesebb cselekménye, a vásár lejátszódik. (Korpona, Tapolcsány, Bártfa, Lőcse, Rozsnyó.) Négyszögletes piacterű városok között több szabályos sakktábla vagy hálózatos alaprajzot mutat, mint Rimaszombat, Lőcse. A pesti Főtér a Duna mellett terült el, ráirányítva a figyelmet a révátkelőhely és a kikötő fontosságára. A fentebb vázoltak következményeképen korai volna felvetni a római továbbélés lehetőségét, további döntő adatok tanúsága nélkül. A kérdés kiegészítéséül megemlítjük, hogy a pesti Nagyboldogasszony temploma körül végzett ásatások során Nagy Lajos árpádkori sírmezőre bukkant, amely a római tábor falaira vagy szentélyére épült templom kultikus helyének későbbi ismeretére utal.

14 Pest város alaprajzának elemzése, ha jogosít is némely feltevésre, még nem dolgozik tényekkel és inkább a kutatások irányát jelzi, lényegesen más módszertani előfeltételekkel vizsgálhatjuk a harmadik, legfiatalabb településmag, a budai Vár kérdéseit. A várhegyi építkezést úgy látszik megelőzi a tabáni völgy déli torkolatánál, a Gellérthegy tövénél kialakult település, melyre az e vidéken szórványosan előforduló XI—

XII. századi faragványok és alapfalak mutatnak. Sajnos, itt egyetlen biztosan azonosítható helyrajzi pontot sem ismerünk e korból. A budai Várhegy települése IV. Béla városépítő tevékenysége folytán emelkedik ki a homályból egyszerre igen sok templommal és adattal, melyeket a szakirodalom bőségesen kiaknázott és ismételt. A városfejlődés legfontosabb ténye, hogy a király falakkal vettette körül a hegyid