Budapest Régiségei 15. (1950)

Gerevich László: Gótikus házak Budán 121-238

adáson kívül.

12 A továbbélés legvalószínűbb helyén, a katonai Amphiteatrumban sem találtak középkori kultúrréteget.

13 Nagy középkori templomok alapfalmaradványai belevágnak a mai utcahálózat ütőereibe. A főtéri és a református parochia helyén talált emlékekre gondolunk. Jobban alkalmazkodik a mai útvonalhoz az Irgalmasok telkén kiásott felhévizi Szent Háromság-templom, mely előtt a hegy tövében kellett haladni mind a római, mind a középkori útnak. Tehát lehet, hogy a középkori városalaprajz nagyobb módosulásokon ment keresztül és tudománytalan volna a mai helyzetet további kutatások nélkül egyszerűen visszavetíteni a középkorba. A városalaprajz átalakulását azok az állandó harcok, Buda faláig érő kalandozások, ostromok magyarázzák, melyek a törökkorban a település elnéptelenedésére vezettek. A virágzó és tősgyökeres magyar város helyett a XVIII. században német települést találunk. Romok és pusztulás olvasható le a korabeli metszetekről is. Pest város multszázadi alaprajzát a városfalak és a Duna határozzák meg. A négy szögalakú főtér a városházával, a plébániatemplommal és a teret sarkainál metsző utcákkal, a középkori elrendezés hasonló típusainak sorozatát juttatja eszünkbe. A tölcséres búzatér megrövidült utcapiacra emlékeztet, ez a háromszögalakú piac két bevezető és egy kivezető utcával is jellegzetes visszatérő forma. (Minden, Penig (Sachs), Szakolca, Selmecbánya, Dévény, Túrócszentmárton.) Biztos helyrajzi pontok sorozata sajnos itt sem áll rendelkezésünkre. A félkörhöz közeledő sokszögalakú városforma, a szabálytalan legrégibb városmag szabálytalanságának tudatos kiegyensúlyozására enged következtetni. A régi Uri-utcától keletre fekvő telektömbök ezeket az összeegyeztetési törekvéseket mutatják. A köralakú városfal és az egyenesebb Dunavonal ellentétének kiegyenlítése végett háromszög, delta- és rombuszalakú telekképletek alakulnak ki. Hasonlóan szabálytalan határvonalak hasonló formákat hoznak létre más városoknál is (Jüteborg, Stein am Rhein, Pozsony, Nyitra). A város fóruma a Főtér. Elhelyezése rendkívül érdekes és a véletlennél értelmesebb összefüggést sejtünk abban, hogy a római castrum keleti oldalának folytatásában, annál valamivel nagyobb szélességben alakult ki. A főtér alakját vizsgálva az a benyomásunk, hogy megszűkítették és 130