Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

csupán egyjelenetes redukciójával találkozunk. 157 Az emlékek nagyrészén ez a hajlított tárgy a sárkeszi korongon láthatóhoz hasonló, hossztíkás, hajlított formát mutat. Egyes ábrázolásokon ellenben Mithra kivehetőleg rhytont tart kezében (Mon. 169., c, 4° ; Rev. arch. 1933. 1., 187. 1.), míg más alkalommal phrygiai sapkát (T. et M. I. 172. 1., 6. jz. és a durai freskók 11. sz. jelenete). A virunumi relief hasonló jelenetében A. Dieterich, Eine Mithrasliturgie. Leipzig-Berlin.

3 1923., 77. 1. e hajlított tárgyban a bika lapockacsontját akarta felismerni. Lásd ehhez még a poetovioi Aper-oltár előoldalát (V. Hof filler—B. Sana, i. m., 313. szám), ahol Mithra lábai mellett a bika lábszárcsontja (?) van ábrázolva. 158 Mithra balkarját reliefünkön nem vehetjük ki. Más domborműveken a napisten fején nyugtatja balkezét. 159 Mon. 125 c, 1 ° ; 137. b, 2° ; 166. b, 2°. 160 Rivista di filológia. N. S. XI. 1933., 145—154. 11. V. ö. még: The Excavations at Dura-Europos VII—VIII., 107.1. lei Erről újabban : H. S. Nyberg, Die Religionen des alten Iran. (Mitt, der vorderasiat.-aegypt. Gesellschaft. 43. 1938.) 71. sk. 11. és passim. 162 E jelenet teljesebb ábrázolását mutatja a saarburgi oltárkép : Mon. 273 ter. d, 13°. 163 Lásd Dieburg (Behn, i. m., I. tábla, 11. jelenet), Dura, 14. jelenet (Cumont— Rostowzew, i. m., 107. 1.) és a heddernheimi nagy oltárkép hátoldalát. V. ö. még a saarburgi relief lakomajelenetében feltűnő bikakoponyát is, amely a konjicei reliefen (T. et M. 1/70. 1.) sem hiányzik. 164 A kultikus lakoma alkalmával mindkettő használatáról Iustinus (Apolog. I. c. 66.), valamint a konjicai relief (T. et M. I. 175. 1., 10. kép; fantasztikus magyarázatot kockáztat meg erről Leipoldt, i. m., XVIII. sk. 11.) és a S. Prisca mithraeum freskói (A. Ferma, i. m., 71. sk. 11.) is tanúskodnak. les V. ö. a Zoroaster előtti Mithra-közösség vallásos ünnepét (H S. Nyberg, i. m., 51., 71. 11.) és a Yasna 32., 8. utalását (H. S. Nyberg, i. m., 85.1., A. Chrisiensen, Essai sur la démonologie iranienne. Det kgl. Danske Videnskabernes Selskab. XXVII. 1. 1941.,'7. 1.). Párhuzamokat találunk A. Dieterich munkájában : Eine Mithrasliturgie

3 101. sk. 11. les Nat. Hist. XXX. 1., 6. §. (Mayhoff, IV. 425. 1.) 167 Teljesen alaptalan ezt a föntebbi Plinius helyet egy különben előttünk eléggé ismeretlen armeniai-iráni kultuszra vonatkoztatni, így Reitzenstein, Die hellenistischen Mysterienreligionen.

3 Leipzig- Berlin, 1927. 95. 1. 168 V. ö. : A. Dieterich, i. m., 120. 1. 16 9 így már Fr. Cumont, T. et M. I. 174. 1. Későbbi munkáiban (Die Mysterien des Mithra. 14 1.) feladta ezt a meggyőződését és ezóta uralkodó az irodalomban az a felfogás, amely az ábrázolásoknál a lakoma jelenetet a Mithras-Vita lezáró cselekményének tekinti. (Lásd. pl. E. Wüst, i. m., 2139., 36. sk. sorok.)— ACena mysticanalc közvetlenül a bikaölés jelenete után való besorolása mellett szól többek között az is, hogy a lakomát a mythos eredeti fogalmazásában Sol és Mithra a megölt, de még fel nem darabolt bikatest felett ünneplik meg (lásd föntebbi 163. jz.). Az investitura jeleneteknél viszont már szerepet játszanak a bika szétdarabolt testrészei. 170 Mon. 246., f., 7°, Talán idevonható még Mon. 235. és egy poetovioi töredék : B. S aria, Zbornika za umetnostno zgodovino. 1932—1933. 75. 1., 9. kép = Saxl, 89. kép. 174 Cumont geniális, azonban mindeddig adatokkal alá nem támasztható gondolata volt az (T. et M. I. 176. 1.), hogy ez utóbbi elrendezés kialakításában a kereszténységgel szembeni tudatos állásfoglalás is közrejátszott. (Az utolsó lakoma, mint Krisztus földi életének záróaktusa.) 172 Az ábrázolásokon ismeretesen Sol ül rendszerint Mithra jobbján. Sajnos, nem ismerjük a Mithra-vallástól követett sacralis ültetési rendet, hanem csupán az antik és az ókeresztény gyakorlatot. Az elsőre például szolgálhat Svetonius egyik helye. (Nero. XIII. Ihm, 230. 1.) Eszerint a császár Tiridatest ünnepélyes investiturája után a színházban maga mellé jobboldalra (iuxta se latere dextro) ültette. Az ókeresztény gyakorlattal kapcsolatban pedig elég csak arra utalni, hogy Krisztus is a Credo egyik articulusa értelmében az Atyaisten jobbján foglal helyet. Antik és ókeresztény szemszögből tekintve tehát lakoma jelenetünknél Mithra foglalná el az előkelőbb helyet, amely természetesen csupán a napistennek az iráni Chwarenah-hal való felruházása, azaz az Investitura után képzelhető el. 173 Mon. 176. (Sarmizegethusa), 211. (Dacia), Ivanov, Bull. de la Soc. arch, bulgare I. 1910. 191.1., 79. kép. G. Kazarow, ugyan100