Budapest Régiségei 14. (1945)

Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota : az 1941. évi ásatások az óbudai Hajógyárszigeten 29-153

látta a rómaikori mozaikok fejlődési menetét. Rámutatott arra, hogy Emona-ban (Laibach) a Kr. u. 238. évi tűzvész után létesült mozaikok díszítése túlnyomóan mértani jellegű, tehát a római birodalom késői szakaszában visszahatásként visszatértek a klasszikus mértani díszítő elemekhez, a korábbi, növényi díszeket alkalmazott festői irányzatokkal szemben.

75 Ez a visszahatás nyilvánult meg pl. a későókori stobii mozaikokon is.

76 Van olyan vélemény, hogy a színezés milyensége is jellemző lehet valamely korszakra. A korai római császárkor mozaikjain pl. általában a fekete, sárga, vörös és fehér színek szerepelnek. A keretdíszítésben a világos színeket csak a III. században alkalmazzák, míg a korábbi mozaikok színezésben inkább sötétek.

77 Különben a rómaikori mozaikok vagy kétszínűek vagy többszínűek. Előbbiek színei fehér-fekete, illetőleg sárga és vörös. Utóbbiak színei a kétszínűekre felsorolt színek és azok keverékszínei. Egészen feltárt nagy 41. kép. - Memoirs of the Amer. Acad, in Rome mozaikunk (34—35. kép.) XIIL PL 10- Fi

e- 3 utdnmintázásával teljesen azonos mozaikpadozatot nem ismerek az irodalomban. Azonban számos, elgondolásban hasonló mozaikra van alkalmunk hivatkozhatni, így pl. Imola-ban (Gallia Cisfadana) fekete és fehér kövecskékben úgy metszik egymást körök, hogy minden körvonalon négy-négy gömbkétszög (de egyenlőek) alakul ki és a körök középpontjai körül is megtaláljuk a pontokból kirakott quincunx-ot.

1% Egy ilyen itáliai mozaikot Lugli Augustus császár korából (4- Kr. u. 14) származtatott,

79 Blake pedig többet is, legkésőbben a Kr. u. II. század első feléből.

80 Blake összegyűjtött, koracsászárkori mozaikjai közül az egyiken az egymást metsző körök közepén a keresztek is úgy megvannak, mint a mi mozaikpadozatunkon. (41. kép.) Az említett analógiák között olyanok is vannak, 93