Budapest Régiségei 14. (1945)

Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota : az 1941. évi ásatások az óbudai Hajógyárszigeten 29-153

helyen Szent Quirinus vértanú-püspök bazilikájának a romjai között tárt fel jelentős mozaikpadozatot.

65 Az óbudai Hajógyárszigeten most kikutatott palotarészünkben a terep különböző természetes és mesterséges akadályai miatt csak egy termet tárhattunk fel egészen, amelyet mozaikpadozat díszített. Itt eredetileg az egész padozatot mozaik borította, de egy részében kiszedték kövecskéit, úgyhogy mi már csak 6-60x5-05 méter nagyságú darabját találtuk meg sértetlen állapotban. Már egy ilyen nagyságú mozaikpadozat is impozáns, nagyszerű látvány. Azonban 11-70x11-70 méter hosszú oldalakkal rendelkező központi dísztermünk is teljes nagyságában mozaikpadozattal volt ellátva. Nagyon sajnálatos, hogy ebből a mozaikpadozatból, amely pedig kétségtelenül a legnagyobb lett volna a hazánk területén eddig feltárt rómaikori mozaikok között, csak annyit ismerhettünk meg, amennyit megmutatott nekünk belőle két keskeny kutatóárok. Majd az ásatás befejeztével ezeket is be kellett temetnünk.

66 A palota másik, négy szögalakú nagy terme mozaikpadozatát már hiába akarnánk kiásni, mert már mi is csak kiszedett helyét találtuk, pedig 9-60x9-30 méteres oldalméreteivel ez is felülmúlta volna nagyságban a balácai villa mozaikját. Az a mozaikpadozat is, amelyet teljes egészében sikerült kiásnunk, különös figyelmet és elismerést érdemel. Tisztán mértani elemekkel töltötték ki mezejét, de olyan találékonysággal, amely a katonai lakhelyhez és kordivathoz méltó egyszerű és komoly mozaikképben tudatosan törekedett érdekesség felkeltésére. (34—35. kép.) Első benyomásunk az, hogy X-betű szárai és ezen betű középpontjában elképzelt merőleges irányaiban egymásba kapcsolódó kör- és tojásdadidomok füzérei futnak szét a mozaikmező szélei felé. Az egyes füzérekben két-két nagyobb tojásdad idomra következik egy-egy kisebb kör. Ezek a körfélék úgy fonódnak egybe, hogy találkozásaik által világosszínü gömbkétszögek (hat-hat darab egy-egy tojásdad- vagy körvonalon) és ezeken belül sötétszínű, hat ívoldalas csillagidomok keletkeztek. Utóbbiak a tojásdad vonalakon belül egyenlőtlen oldalakkal rendelkeznek és három-három, sötétszínű, ívoldalas trapézre és közepükön egy-egy, ugyancsak ívoldalas, világosszínű háromszögekre (gömbháromszögek) bonthatók fel. A füzérek körein belül az ívoldalas hatszögek (csillagok) közepén pedig kis X-betűk (ha úgy tetszik, egyenlőszárú keresztek) vannak kirakva. A quincunx formában elhelyezett négyes kockacsoportokat egy-egy magános kocka kapcsolja össze (9x10 cm kiterjedésben), másutt a középen négyes, a négy sarkon hármas kockacsoportok alakítják ki a keresztet, átlóirányba esetleg még egy-egy össze82