Budapest Régiségei 14. (1945)

Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota : az 1941. évi ásatások az óbudai Hajógyárszigeten 29-153

masozott, Kr. u. 114-től pedig már Moesia (ma: Szerbia, Bulgária) tartományban működött. Tehát kizárólag Kr. u. 106 —114-ig fordulha­tott meg és építkezhetett Aquincumban a Hajógyárszigeten. 61 *A leg­szerencsésebb korhatározás ez, egy évtizednyi terminus post quem és ante quem közé szoríthatjuk ezen bélyeges tégla készítésének az idejét. Néhány előbbi téglabélyeg-típusunkkal együtt tehát ez a (sajnos, jelenleg csak irodalomból ismert) bélyeges téglánk is igazolja, hogy a Hajógyár­33. kép. — A helytartói palotán javítást végzett LEG(io) II ITAL(ica) bélyeges téglája. szigeten a Kr. u. II. század első éveiben nagy és sürgős építkezés folyt. Az egyes csapattestek történetében kínálkozott időszakaszok össze­egyeztetéséből ismételten azt állapíthatjuk meg, hogy ez a nagy épít­kezés Aquincum-ban akkor ment végbe, amikor Pannónia kettéválása­kor Aquincum tartományi fővárossá lett, Hadrianus elfoglalta szék­helyét mint első helytartó, és méltó hajlékot kellett itt építeni a hely­tartóságnak, azaz : Kr. u. 107-ben. Azt nehéz elképzelnünk, hogy az igényes Hadrianus nem építtetett volna magának egy megfelelő, díszes helytartói palotát, amikor itt még egyáltalán nem volt ilyesmi. Az Árpád-Múzeum (jelenleg a Zsigmond-téri polgári iskola gyűj­teménye) letétjeként 62 került az Aquincumi Múzeumba még 1930-ban 80

Next

/
Thumbnails
Contents