Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Bónis Éva: Későrómai üvegleletek Aquincumból 561-572

mellékletei is — elsősorban a másodlagosan felhasznált, sírládákat alkotó feliratos kövek, a késői jellegű kerámia, ékszerek és téglabélyegek — bizonyították, a temetőt a Kr. u. IV. század második felében használták. Ezen temető keresztény mivoltát a közepén emelt kápolna s az egyik sírban előkerült keresztény vonatkozású ládaveret bizonyítja. Az eddig felsorolt üvegleletek jelentőségére rávilágít egy leletegyüttes, melyet Dunapentelén, vagyis Intercisában, Valeria kereszténységének központjában találtak.

10 A lelet az intercisai IV. század második feléből való ókeresztény temetőben került elő és egy keresztényjelenetes ládaveretből s mellékleteiből áll.

11 Ebben a ládában (9. kép) egy üvegkancsót, üvegpoharat és kendőbe burkolt kenyeret találtak (10. kép). A leleteket a mainzi Central-Museum őrzi.

12 A korsó karcstí, magas, lefelé szélesedő testű, magas talppal és széles talpgyúrűvel. Karcsú nyakán gyűrű fut körül, széles dupla pereme fölött indul ki lapos füle, melyen a peremnél külön kis fogantyú áll fel. Egészében a késői bronzedények utánzására vall. Ez a forma mind üvegben, mind kerámiában nagyon elterjedt volt a III. és IV. században.

13 A korsóhoz tartozó pohár szintén általánosan használt, késői jellegű üvegedény. Pormája, mely erősen emlékeztet bennünket a szentendrei VI. sír poharára, felfelé szélesedik, a pereménél még egy kissé kiugrik. Oldalán egymással ellentétesen két nagy pötty és 6—6, fürtben elhelyezett kis pötty váltakoznak. A pöttyös pohárkákat főleg a IV. száio Nagy T., id. m. 213. 1. il Részletes leírását lásd Nagy L., Szent István Emlékkönyv, 1938. Pannónia sacra. 54. sk. 1., 18. és 18/a kép. 13 W. F. Volbach, Metallarbeiten des christlichen Kultes in der Spätantike und im frühen Mittelalter. Kataloge des Rom.-Germ. Centralmuseums. 1921. 22. 1., 8. szám. II., III. tábla. 13

R. Lantier, Musée des Antiquités Nationales Chateau de Saint-Germain en Xaye. La verrerie3. szám a Villa d'Ancy-i temetőből a III.—

IVszázadból. — Benkő A., id. m. XVII. t. 5. és 6., XXI. t. 7. —: Formáját lásd A. Kisa, Das Glas im Altertunle. ILL kötet Formentafel D. 199., 200. — Ilyen forma III. századi kölni gyártására lásd Fr. Fremersdorf, Die Dänkmäler des römischen Köln. 1928.

1. kötet, 37. tábla. — Fr. Fremersdorf, Römische Gläser aus Köln. VII. 1928., 32. kép. -— IV. századi kőkoporsóból Kisárpásról : Paulovics I. A kisárpási római telep. Arch. F,rt. XLI (1927.) 199. 1., 98. kép. • ' . ' zadban használták,

14 gyártása túléli a római kort, így pl. frank sírban is található.

15 A dunapentelei lelet első publikálója, W. P. Volbach az ókeresztény kultikus tárgyakról írt vezetőjében

16 éppen ebből a leletből kiindulva írja le az ókeresztény miséhez szükséges üvegedények szerepét. Szerinte ezek a mise alatt a bor és a víz keverésére, vagy kézmosásra szolgáltak. A dunapentelei korsó és pohár kenyérrel 9. kép. A dunapentelei ládaveret (Mainz, Central-Museum). együtt való előkerülése Volbach szerint az Eucharisztiával kapcsolatos. Ezt a nézetet vallja Nagy Eajos is, aki éppen a fent közölt Vihar-utcai lelettel hozza kapcsolatba ezt a dunapentelei leletet.

17 Ő hívja fel a figyelmet a korsó és pohár együttes szereplésére a legújabban talált pécsi cubiculum falfestményén. A kancsó és pohár eucharisztikus jellegét megállapítja ennek az ú.-n. II. számú 14 Fr. Fremersdorf utal arra. hogy az igen kedvelt pöttyös poharak gyártásakor az ékkőberakásos fémedények hatását kívánták kelteni : Römische Gläser aus Köln. VIL, 1928., 13. 1., 42. kép. —Benkő A., id. m., XIX. t. 4., 5., 7. kép.—Paulovics /., A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb római üvegszerzeményei. Arch. Ért. XLI. (1927.), 198. 1., 92. kép. — IV. századi temetőből való poharakat lásd : R. Lantier, id. m. 16. A, B. kép. 15 A.Kisa, id. m. III. kötet, 373. kép. 16 Kultgeräte der christlichen Kirche im frühen Mittelalter. Mainz. 1925., 18. sk. 1., 9. kép. n Nagy L., Pannónia sacra. 55. 1. — Nagy L., Budapest Története I, 767. 1., 11. j. 567