Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Bónis Éva: Későrómai üvegleletek Aquincumból 561-572

forrasztott kis talpgyűrűje van (6. kép). A másik kőládasírból váló pohárról (mag. 7 cm, talp 3-5 cm, 7. kép), feltételezhetjük, hogy szerepelt mellette korsó is. Az ismertetett Hunor-utcai lelet az érmek és mellékletek tanúsága szerint a Kr. u. IV. század második feléből való. Az I. és II. számú sírláda mellékletei a fibulák, csat és szíj veretek teljesen megegyeznek az Intercisában kiásott későrómai IV. századból való sírok, különösen a XXV. és XVI. számú sírok leleteivel.

6 A Hunor- és Vihar-utcai lelőhelyek az aquincumi katonaváros területének abba a részébe esnek, amelyben a későrómai korban a lakosság, elsősorban a keresztények temetkeztek. Mint Nagy I^ajos megállapította, éppen a közelfekvő Raktár-utcai cella trichora feltárása tette bizonyossá egy helyi keresztény gyülekezet létezését.

7 Ugyanitt felhívja a figyelmet arra is, hogy a későrómai kor sírjai közt a keresztényekét nehezen lehet megkülönböztetni a pogány okét ól, ha nincs éppen a vallásra utaló jellegzetes krisztusmonogrammos tárgy, vagy ládaveret a mellékletek közt. Sírleleteink olyan területen kerültek elő, ahová a raktárutcai és a viharutcai IV. sz. második feléből való keresztény temetők nyúltak el, melyek alapján Nagy Tibor az aquincumi szervezett egyházközség lételét állapította meg.

8 Mivelhogy sírjaink főleg üvegleleteket szolgáltattak, ezekből kiindulva keressük, hogy valóban keresztények temetkezéséről lehet-e itt szó. Mint láttuk, ezekben az aquincumi késői sírokban az üvegleletek, kancsók és poharak párosítását mutatják. Ezt a jellegzetesnek mondható összeállítást más pannóniai lelőhelyeken is megtalájuk. 1928 novemberétől 1929. januárjáig az Aquincumi Múzeum dr. Nagy L,ajos vezetésével ásatást folytatott a szentendrei római tábortól délre.

9 Itt nagykiterjedésű, késő6 Paulovics /., id. m., 61. sk. 1., 48. és 51. kép 7 Nagy /_., »Cella trichora«. 26. sk. 1. • 8 Nagy T., A pannóniai kereszténység története a római védőrendszer összeomlásáig. Diss. Pann. Ser. II. 12., 1939., 212., 213. 1. 9 Ezen ásatást dr. Nagy I+ajos múzeumi központi igazgató úr fogja részletesen közölni. 5. kép. Üvegedények a II. számú HunoY-utcai sírból. római temetőt ástak ki, melynek VI. számú sírja érdekel bennünket közelebbről. Ez a földsír női csontvázat tartalmazott, számos melléklettel. Két fülbevaló, gyöngyökből álló nyaklánc, kis kerek csontlemez és egy borostyánkő gyöngy mellett egy üvegedény és egy üvegpohár került elő a sírból. Az ép üvegedény teste gömbölyű, talpa homorúan bemélyed, vékony, hosszú nyaka és vízszintesen elálló peremű szája van. Magassága 13-2 cm, szájátmérője 5-6 cm, sötétzöld üveg. A több darabból összeállított pohár majdnem félgömbalakú (8. kép.), felfelé szélesedik, fala a szájnyílásnál kissé jobban kiugrik. Magassága 7-5 cm, szájátmérője 9-1 cm. Bz is sötétzöld üveg, melynek helyi jellege rögtön kiviláglik, amint a Pannoniában leghasználatosabb kölni importdarabokkal összehasonlítjuk. Amint a többi sírok 565