Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: A budai hegyvidék újabb szórványos sírleletei 535-560

A budai hegyvidéken még sok más sír is előkerült, melyeknek sem jellegzetes sajátsága, sem pedig melléklete nem volt s így a jelen alkalommal azok felsorolásától eltekintettünk .

7 9 Célunk — mint már jeleztük is — az volt, hogy egypár bemutatott darabon keresztül a hegyi lakók kultúrnívóját és gazdasági helyzetét közelebbről megismerjük. Leleteink legnagyobbrészt abból a korból valók másodlagos felhasználásban, mikor a Kereszt az Olimposz isteneinek hitét igye79 legutóbb Nagy Tibor ásott ki egy felirat és díszítésnélküli szarkofágot a Remetehegy északi oldalán a 16.439 hrsz. telken. Bud. Rég. XIII. 1943, 390. 1. A hegyvidék leggazdagabb sírját 1892-ben ásták ki Buda-Újlakon a József-hegy oldalán. Kőlapokból volt összeállítva, s érintetlen volt. Ismertetése kívánatos volna. Jelenleg a Magy. Nemz. Múzeumban. Iyelt. száma 40/1892. 1---40. kezett a limes mentén is letörni, a leleteinkben azonban semmi nyomát nem találjuk az új hit fellépésének. 25. képünkön bemutatjuk az Aquincumi Múzeum két bronz szerszámát, melyek a kőfaragó mesterséggel hozhatók kapcsolatba. Itt jegyezzük meg, hogy a múzeum vasszerszámleletei között is több darabot találni, melyek kimondottan kőfaragó szerszámok. A kőfaragók, mint másutt, úgy Aquincumban is collegiumokba tömörültek. Eszékről (Mursa) ismerünk egy sírkövet, melyet a kőfaragók állítottak (lapidari posnerunt).

80 Az aquincumi kőfaragó mesteremberek a collegium fabrum és a collegium fabrum et centonariorum tagjai lehettek. 80 Vjesnik, XII., (1912), 5. 1. 4. kép. 555