Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: A budai hegyvidék újabb szórványos sírleletei 535-560

mot sok mesterségben felhasználhatták, nemcsak gerendák összetartására. Ilyen kapcsokkal erősítették a sírládához a fedelet és ólommal forrasztották be a kőbe. A Rózsadombon a Boróka-utcában talált szarkofágunknál a két kapocs még a helyén volt, az eredeti ólom beforrasztásban. Ezt a sírrablók nem is tudták felfeszíteni, s könnyebb volt, hogy a szarkofág egyik sarkát ütötték le, s azon át vették ki a mellékleteket. Szerszámként használt ácskapcsok szerepelnek még több pannóniai síremléken. így láthatjuk a már említett lovasalakot ábrázoló síremléktöredéken (17. kép) kapocs és Kőfaragószerszámok egy csonka aquincumi sírkövön. 24. kép. T. Flavius A iianius katona carnuntumi sírköve (Museum Carnuntinum). körző társaságában és Ael. Iustusnak, a legio I. adiutrix legátusa Írnokának (librarius legati) Tatabányáról származó sírkövén a Magyar Nemzeti Múzeumban

73 (22. kép). Bgy római városi ókeresztény quadratarius sírkövén is ilyen ácskapcsot látunk kalapács és véső társaságában.

74 Kőfaragó jeleket egy csonka aquincumi sírkő oldalán is láthatunk, kőhasító csákányt, és kőfaragó kalapácsot (23. kép). (V. ö. Kuzsinszky, Bud. Rég. V. 1897, 149. 1. Nagy L., Évkönyv. I. (1920—22) 50. 1. 9. kép). Kzek után a felsorolt analógiákat is tekintetbe véve világos, hogy szarkofágunkon a szerszámok semmi kapcsolatban nem álltak az elhunyt foglalkozásával, hanem munkajegyek, a kőfaragó egyéni, vagy műhelyjelzései. 73 Mahler, Arch. Ért. XXVII. (1907) 237. 1. — Nagy L., Évkönyv. I. (1920—22) 50. 1. 10. kép. 74 eily VI., 33.902. — De Rossi, Inscriptiones Cristianae Urbis Romae, I. 256. 1. rajzzal.