Budapest Régiségei 14. (1945)
ÉRTESÍTŐ - Nagy Lajos: A budai hegyvidék újabb szórványos sírleletei 535-560
18. kép. — Családi síremlék töredéke szerszámábrázolásokkal az Aquicumi Múzeumban. kép). 62 Meg kell említenünk T. FI. Pelieio szentendrei sírkövét is- (16. kép.) Itt kell megjegyeznünk, hogy a római birodalom területéről a legszebb bronz függőón példányt az Aquincumi Múzeum őrzi szórványlelet62 F, három szerszám az elhunytnak a síriratbau is jelzett foglalkozására vonatkozik. Különös érdeklődésünkre tart számot a mérővessző, melyet közvetlenül a feliratos mező alsó kerete alatt, hevesebben ahhoz hozzáérve véstek ki. Hossza 0-30 m (kb. Ír'), magassága 0-02—0-025 m, s függőleges vonalakkal 12 részre osztották (unciae). Az osztást azonban nem szabályosan végezték, mert az unciák balról jobbra nagyobbodnak. Az elhunyt, aki katonai építőmester volt, s Bortlik szerint a carnuntumi tábornak Kr. u. 72- év körüli építkezéseinél tevékenykedett. V. ,ö. /. Bortlik, Neue Insehriftsteine vom Gräberfelde westlich des Imagers, ft, L- i. ÖXVI., 1926, 36—37. 1. 14. kép. A sírkő korai voltára jellemző, hogy mellette a hamvedert is megtalálták sok összeégett edény töredékkel együtt. A római láb ábrázolásának gyakoriságát Rómában, illetve Itáliában figyelhetjük meg eszközábrázolások társaságában. Firenzében P. Ferrarius Hermes sírkövén látjuk szerszámok közt. (Gumerus, id. m. 1131. 31. kép.) Az Aebutiusok cippüsának háromszögű felső lezárásában szerszámok között digitire beosztva találjuk (Gumerus, id. m. 112. 1. 29. kép.) írószerszámokkal is szerepel együtt T. Statilius Vol(ünia) Aper kapitóliumi síroltárán. CIL VI. 1975, Th. Birt, Die Buchrolle in der Kunst. Leipzig. 1907, 218. sk. 1. Gumerus, id, m. 123, 1. No, 78, bői, 63 éppúgy mint a szögmérő eddig ismert díszes bronz példája egy aquicumi zárt ácsszerszámleletben fordult elő. 64 (25. kép.) Második szerszámunk egy -egyenesszárú körző (circinus simplex). Gyakran találkozunk vele a pannóniai síremlékeken. így megtaláljuk egy aquincumi sírkőtöredéken (17. kép) ascia és ácskapocs társaságában. 65 Bgy négyoldalán díszített síremlék részletén, mely egy nyugati stílusú ú. n. oszlopalakú sírkő egyik része (felette fenyőtoboz 63 Kuzsinszky, Aquincum. I ? ührer 123. 1. 64 Nagy L., Ácsszerszámokból álló tö.meglelet az Aquincumi Múzeumban. Bud. Rég. XII., 1937, 167. 1. 6. kép. Két egyszerűbb bronzszögmérőt ismerünk még. Az egyiket a zürichi múzeum őrzi (v. ö. Daremberg-Saglio, Diet... IV. 104. 1. 5329. kép; Blümner, id. m. IL, 236.1., 49. kép). A másik darab a Louvre-ból ismeretes (v. ö. Ridder, Les bronzes antiques du Louvre IL Les instruments 1915., 120. tábla, 1706. szám). 65 Kuzsinszky, Bud. Rég. V. (1897) 157. 1. U. az., Ost. Jahresh. 2. 1899. Beibl. 69.; Nagy L., Az Országos Magyar Régészeti Társulat L v könyve. I. 1920—22, 48. 1. 5. kép.; Szilágyi, Budapest Történeté-ben I, LXXIII. tábla 3. kép. Kuzsinszky, Aquincum, Ausgrabungen und Funde, 81—82. 1. 30. kép. 550
