Budapest Régiségei 14. (1945)
Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota : az 1941. évi ásatások az óbudai Hajógyárszigeten 29-153
vágtak. Azonban ezek a fülkék (átmérőik: 144 — 180 cm) a padozat szintje felett csak 44—48—51 cm magasságban fekszenek. (20. kép.) Egy-egy oldalfal hosszúsága 3-20 méter. Két szembenlevő oldalfal távolsága egymástól 5-40 méter. A helyiség' terrazzo-padozatát a rétegek tisztázása végett átvágtuk. Itt az a meglepetés ért bennünket, hogy kettős padlót találtunk. (21. kép.) A kettős padozat együttesen 38 cm vastag volt. A felső terrazzo-téteg 13 cm, az alsó 5 cm vastag. A két terrazzo-réteg közét kitöltötték kő- és téglatörmelékkel. A tégladarabok között bélyeges is akadt. Egyiken COH(ors) VII BR(eucorum) AN(toniniana) bélyeg olvasható, ami arra mutat, hogy a padozat felemelése legkorábban a Kr. u. III. század elején történt. Az alsó terrazzoréteg az any a talaj on fekszik. A múlt században feltárt helyiségek közül még egyet tártunk fel ismét, az előbbi mellett levőt. (XV.) Egy kis négyszögű (4-75x2-75 méter) helyiségből 1-25 méter széles ajtón át egy tojásdadalakúnak látszó szobába lehetett jutni, amely mozaikpadozattal volt ellátva. (XV.) Egy múlt századi rajz ezen utóbbi helyiségek felmérését és egyiknek (XIV.) keresztmetszeti képét mutatja. (22. kép.) Ezen a régi rajzon a XIV. számú helyiségben még egy csatornafélét is látunk (kis impluviummal?), amelyet azonban mi már nem találtunk meg. Összehasonlítottuk az egyes helyiségek padozatszintjeinek a mélységeit is. Egy felvett vízszintes vonal alatt a múlt században már egyszer feltárt és most általunk ismét kiásott helyiség padozata 226, 1941-ben megismert, egyik oldalán félkörös fallal lezárt termünk (IV.) padozata 229 cm mélyen létesült. A padozatok tehát általában azonos magasságban helyezkedtek el egymás mellett. Mielőtt palotánk régen és most feltárt részeit alaprajzban összeillesztve, kitérnénk rendeltetése és első építési idejének tárgyalására, tekintsük át az ásatás folyamán nagy számban napfényre került katonai bélyeges téglák, mozaikpadozat — és festett faltöredékek tanulságait. Ezekből a lelettárgyakból természetesen az elsőnek említettek az abszolútértékű korhatározók, de az utóbbiak is figyelembe veendők, konzervatív természetük és viszonylagos korhatározó értékük mellett is. A falépítés technikája ezen kérdés megoldásához nem sokkal visz közelebb bennünket, A másutt és itt is általánosan szokásos opus incer56