Budapest Régiségei 14. (1945)
ÉRTESÍTŐ - Kutzián Ida: A pesterzsébeti urnatemető 509-523
részét futja körül. (10. kép 9., m. 7-5, p. á. 7 cm.) 32 Figy másik egyfülű, erősen profilált, alacsonysúlypontú bögre (10. kép 6., rn. 12, p. á. 11 cm) 33 az aunjetitzi kultúra hatását viseli magán. A negyedik edény pedig (10. kép 8., m. 5, p. á. 8 cm) 34 a déldunántúli mészbetétes kerámia tipikus képviselője. Ezek a Perczel Mór-utcai leletek több durvakidolgozású kerámiatöredékkel együtt kerültek a Nemzeti Múzeumba, 35 amely töredékek közül egy a 9. kép 7. ábrájához közelálló tál profiltöredéke és két töredékes, egyenesle vágású fenékrész érdemel figyelmet. A cserepek egy része durva kidolgozású, nagyméretű urnára enged következtetni, amelynek legerősebb kiöblösödés vonalát ujj hegynyomásokkal tagolt plasztikus léc futotta körül. Az ismertetett triangularis tőr (V. sír, 9., 5. kép 1.) jellemzője a bronzkor II. periódusának, 36 amely jelenség természetesen csak a temető időbeli alsó határának megvonásánál szolgáltat támpontot. A Perczel Mór-utcai urnasíroknál mutatkozó temetkezési ritus is megegyezik a vatyai típusú urnatemetőkből megismerttel. Már a kisapostagi csoport temetkezése is hamvasztásos urnatemetkezés 37 s a vatyai csoport képviselői innen vették át ezt a temetkezési módot. 38 A pestszenterzsébeti urnasírok temetkezési ritusa még részleteiben is megegyezést mutat a nagy32 Diss. Pcmn. 11/13., XII. t. 1. — Budapest Története 1/1. X. t. 7. 33 Diss. Pann. 11/13., XII. t. 3. — Budapest Története 1/1., X. t. 10. 34 Diss. Pann. 11/13.. XII. t. 2. — Budapest Története XII. t. 10. 35 EN 5/1938. sz. 36 Diss. Pann. 84., 86. 1. 37 Arch. Hung. XXVI. 31—32. 1. 38 Diss. Pann. 11/13., 87. 1. kiterjedésű vatyai típusú urnatemetőkével. 39 Az égetett hamvak az urnába kerültek, 40 erre gyakran az egyfülű bögrét helyezték, majd az urnát befedték. A befedés legáltalánosabb módja az volt, hogy az urna száj-, illetve nyakrészébe nyílásával — legtöbbször — felfeléfordított kisebb tálat illesztettek, majd nagyobb, nyílásával lefelé irányított tállal borították le az urna száját és nyakát. Az urnán kívül helyezték el — kevés kivétellel — leggyakrabban annak délnyugati, illetőleg délkeleti oldalán a kisebb edényeket, az egyfülű bögréket vagy a függőedényeket, 41 amely utóbbiak tartották a mellékelt bronzékszereket. 42 Az ékszerek néha magában az urnában kaptak helyet. 43 A fegyver ritkán előforduló melléklet, amely azonban nem kerül edénybe, hanem az urna mellett fekszik. Ugyanilyen elhelyezésben mutatkoznak az átlyukasztott fenőkövekis. 44 A sírok tehát a ritus és a kerámia jellegzetességei alapján a vatyai csoportba sorolhatók. B)z a tény már magában foglalja a kronológia 45 kérdésének megoldását is, és a Perczel Mór-utcai sírok korát a bronzkor II. periódusában (Tószeg BI— II.) határozza meg a felső időhatárnak a bronzkor III. periódusába (Tószeg BII—C) való áttolódásával. 39 1. m. 79—80. 1., 1—36., XIII. elterjedési térkép. 40 Kada Klek Vatyán tett megfigyelése szerint (Arch. Ért. 1909. U. f. XXIX. 125.* 1.) a lábcsont részei az edény fenekébe, a koponyadarabok pedig ezek fölé kerültek. — Diss. Pann. 11/13. 87. 1. 4i A lovasberényi temetőben pl. az urnában voltak (Arch. Ért. 1898. U. f. XVIII. 326. 1.) 42 Arch. Ért. 1909. U. f. XXIX. 125. 1. — Diss. Pann. 11/13., 87. 1. í3Arch. Ért. 1909. U. f. XXIX. 125. 1. a Arch. Ért. 1882. U. f- II. 309—310. 1., 308. 1. 6., 11. ábra. — Arch. Ért. 1897. ü. f. XVII. 258., 304—317. 1. — Arch. Ért- 1898. U. f. XVIII. 321., 326., 328. 1. — Arch. Ért. 1909. U. f. XXIX. 125., 127., 128. 1. — Diss. Pann. 11/13. 82., 87. 1. 45 BRGK. 24/25. 81. 1, — Diss, Pann. 11/13. 84., 88.1. 520