Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Kutzián Ida: A pesterzsébeti urnatemető 509-523

öblösödéshez. Színe szürkéssárga. Díszítetlen. M. 6, p. á. 6, f. á. 3"5 cm. 4. Az előbbihez hasonló profilvonalú bögre töredéke. (10. kép 3) Csak egyik oldala és ezen fülcsonkja maradt meg. A töredék alján omphalosszerű enyhe behomorodás van, amely a fenékrész belső falán is mutatkozik enyhe domborulat alakjában. Kz az omphalosszerű behomorodás megjelenik a lovasberényi urnatemető bögréin

13 és egyéb hasonlókoní (bronzkor II. és III. periódusa) kerámiai leleteken.

14 Díszítetlen. M. 65 cm. A IV. sír (3. kép) temető urnájának (3. kép 1.) fenekén nagyobb darabokban megmaradt kalcinált csontok voltak. Az urnát nyílásával lefelé fordított tál (3. kép 2.) fedte. A füles bögre (3. kép 3.) az urna középmagasságában helyezkedett el, annak délnyugati oldalán. A föld súlya nemcsak az urnát és a borítótálat rongálta meg súlyosan, hanem az 13 Archaeológiai Értesítő 1897. U. f. XVII. 316—317.1. U BRGK. 24/25. 79. 1. eredetileg szabadon álló kis bögrét is az urna oldalához lapította. A 4. számú bögretöredéket az ásatási napló nem említi s így természetesen annak eredeti elhelyezéséről sincs tudomásunk, de hogy a IV. számú urnasírhoz tartozott, azt a leleten talált múzeumi feljegyzés bizonyítja. V. sír. 1. Kihajló peremű, a cylindrikusnál alig tolcséresedőbb nyakú urna. (8. kép l.)

15 Nyaktövénél éles törésvonalat látunk, amelyből ívelten indul a váll-, illetőleg a hasrész. Az edény falnak ez az ívelődése az edény test alsó és felső része érintkezésvonalának törését is letompítja. Az alsó rész már sokkal közelebb áll a csonkakupidomhoz, amelyből egyeneslevágású profilált fenék ugrik ki. A kihajló perem alatt mutatkozik az egymással átellenesen elhelyezett két fül kiindulópontja. Az ívelt fülek közvetlenül a nyak és váll találkozásának törésvonala alatt támaszkodnak az urna vállára. Szorosan is Budapest Története II. 60—61. 1., X. t. 11. 1 2 8. kép. 1—2. Urnák a pestszenterzsébeti urnatemetőből. Magyar Nemzeti Múzeum. 514