Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Kutzián Ida: A pesterzsébeti urnatemető 509-523

KU TZ IÁN IDA A PBSTSZBNTBRZSEBBTI URNATBMBTO. Pestszenterzsébet területéről négy őskori lelőhelyet ismerünk. 1933-ban a csepeli Kis-Dunaág melletti téglagyár agyagbányá­jánál zsugorított csontvázas sír került elő, amelynek korát a mellékletek a harang­alakú edények kultúrájában jelölik meg. 1 Bronzkori lelőhely nyomaira akadtak a Petőfi-utcában. 2 A Kakastó mellett és a Perczel Mór-utcában pedig bronzkori temető mutatkozott. 3 A Perczel Mór-utca 32. sz. alatti ismételt földmunkálatok alkalmával hat urnasír került napvilágra. Az elsőt planírozás közben talál­ták, amelyről csak értesítést kapott a Nem­zeti Múzeum. 4 A II— V. számú urnasírok leletanyagát Gallus Sándor (V. sír) és Rad­nóti Aladár (II— IV. sír) emelték ki 1938-ban. 5 A VI. számú urnasírt pedig a Fővárosi Régészeti és Ásatási Intézet tárta fel 1943-ban. 6 I. sír. A sírra vonatkozólag csupán a Nemzeti Múzeum ásatási naplójának szűk­1 Tompa Ferenc, Budapest őskora. Tanulmányok Budapest múltjából IV. Budapest, 1936., 11. 1. -^ Tompa Ferenc, 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn, 1912—1936. 24/25. Bericht der Römisch­Germanischen Kommission 1934/35. Frankfurt am Main. 60. 1. (továbbiakban BRGK. 24/25). — Patay Pál, Korai bronzkori kultúrák Magyar­országon. Diss. Pann. Ser. II. No 13. Budapest, 1938. 19. 1. (továbbiakban Diss. Pann. 11/13.). 2 Tompa Ferenc, Őskor. Budapest Története I. Budapest az ókorban. Első rész. Budapest, 1942. 60. 1. (továbbiakban Budapest Törtenete 1/1.). 3 BRGK. 24/25. 60., 81.1. — Budapest Története III. .60—61. 1. — Diss. Pann. 11/13. 80., 90. 1. 4 Gallus Sándor szóbeli közlése. è A II. és V. számú urnasír leletanyagát csak az ásatási és a leltári napló leírása és rajzai alapján volt módomban megismerni, mert a Nemzeti Múzeum kiállítási anyagát a légiveszély miatt elcsomagolták. A közöttük levő néhány publikált példánnyal a publikációk alapján foglalkozom. 6 L. ásatási napló. szavú leírása áll rendelkezésünkre, amely összesen egy edényt említ a sírból : »Szög­letes hasú nyúlánk urna épen került ki a földből«. 7 II. sír. 1. Kettős konikustestű urna (7. kép l). 8 A vállrészt alkotó csonkakúp kissé ívelt. Az alapnál jóval szélesebb nyaktőből tölcsé­resedő nyakrész indul ki, amely erősen kihajló szájperemben végződik. Az edény alsó részét alkotó fordított csonkakúp összeszűkülése után egyeneslevágású profilált fenékben fejeződik be. A nyak és a váll érintkezés­vonala alatt négy — közepén behomorított — bütyök ül szimmetrikus elhelyezésben. Az öblösödés legnagyobb átmérőjű vonalát apró függőleges rovátkolás alkotta sor futja körül. Az urna színe sárgásbarna. Magassága 71*5, peremátmérője 45, talpátmérője 16 cm. (Ltsz. 8/1940—12.) Az urna a föld súlya alatt megnyomódott. 2. Az urna borítótála (9. kép 2.) 9 Színe sötétszürke, erősen töredékes. A töredékek­ből megállapítható, hogy a tálnak kihajló pereme, innen kiinduló és a vállra támasz­kodó ívelt füle volt. Vállát négy vonalból álló vésett díszítés futotta körül, ahonnan lefelé irányuló vonalkötegek indultak ki. Knnek a díszítésnek nyomai az edény fenék­töredékes részén is mutatkoznak. A töredé­kes edénynek csak fenékátmérője mérhető : 125 cm. (Ivtsz. 8/1940—14-16.) 7 »Szögletes hasú« alatt feltehetőleg erősen kiszögellő hasú, nyomott gömbhasú, vagy kettős kónikus öblű urnát kell értenünk, mert a II. sír temető­urnáját (1. kép 1. ; 7. kép 1.) ugyan ilyen leírással találjuk az ásatási naplóban és az utóbbi a fel­tételezett helyes leírásnak felel meg. s Budapest Története 1/1. 60—61. 1., X. t. 13. 9 I,. a Nemzeti Múzeum leltári naplóját 8/1940 — 14—16. szám alatt. 509

Next

/
Thumbnails
Contents