Budapest Régiségei 14. (1945)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: A Fővárosi Múzeum rómaikori kutatásai és az Aquincumi Múzeum gyarapodása az 1943-1944. években 451-467

, alakkal) rostáitmik ki. Tehát az elhunyt a női nemhez tartozott. A kőkoporsó alját kirakó téglák közül az egyiken ez a kétsoros bélyeg olvasható : I7BG 11 ADI (Típusához: Szilágyi János, Inseriptioues tegularuin Pannonicarum, 1933., VII. t. 91 és 33. o.) Az Aquincumi Múzeum gyarapodásából még meg kell említenünk egy sírkő-töredéket (12. kép), amelyet Egerzeiger Gyula építész udvarából (V., Váci-út 60.) az építész úr szíves átengedése alapján, szállítottunk be a múzeumba. A sírkőtöredéket átengedője annakidején a budai várban, a pénzügyminisztérium építése alkalmával találta. Nyilván egy nagyobb sírkert sírtáblájának a töredéke (magassága 66, legnagyobb szélessége 54-5, vastagsága 25-5 cm, betűi magassága 3—7 cm). A megmaradt első sor [CoS LKG = co(n)s(ularis) leg(ati). . . .] igazolja, hogy a helytartóhoz (legátus) beosztott altiszt (beneficiarius?) volt a halott, illetőleg a síremlék állítója. A második sorban a D-betű után a Parenti-szó (»atyjának«, az N és T egybekapcsolva) világosan elárulja, hogy sírkővel van dolgunk, ugyanerre utal a legalsó sor vége is : ... ISSIMÜ, alighanem a |pient]issimo-szó (vagy a kegyeletet kifejező más felsőfokú jelző) második fele. (»Nagyon kegyes atyjának«, parenti pientissimo.) Sírkövünk készítésének az ideje kétségkívül a Kr. u. III. század eleje vagy későbbi korból való, mert Pannónia inferior (Keletpannonia, amelynek fővárosa Aquincum volt) helytartója csak a Kr. u. III. század elejétől consularis (consulságot viselt) rangú. Ehhez a korhatározáshoz természetesen előfeltétel, hogy a sírkőtöredék eredeti lelőhelye Aquincum területe volt, legalábbis Keletpannonia földje. A másik Pannónia (Nyugatpaimonia, Pannónia superior) helytartója ugyanis — tudvalevőleg — minden időben csak olyan ember lehetett, aki viselte a római birodalom consul-i tisztségét. Aquincum, 1944. szeptember vége. 12. kép. Sírkő a budai vár leriilctáról. 462