Budapest Régiségei 14. (1945)

Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941: 2. közlemény 397-448

JEGYZETEK BUDAPEST TERÜLETÉN VÉGZETT KÖZÉPKORI ÁSATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE 1931 — 1941 C. TANULMÁNYHOZ i Ld Bonfini A. Rerum ungaricarum Decadis IV. Liber VII. Az 1744-iki pozsonyi kiadásban a 496. oldalon. a Ld Caesareo Legaiio quam Mandante Augustino Rom: Imperatore Leopoldo I. ad Portám Ottomanicam suscepit perfecitque Excellentissimus Dominus, Dominus Walterus S.R. I. Cornes de Leslie etc., etc. Viennae. MDCLXXII. Megjelent Lipcsében 1700-ban németül is. 3 I. m. 194. oldalán. 4 Ld Garády S. jelentését Budapest Régiségei XIII. kötetében és az ott, a 407. oldalon közölt 4. képet. s Ld Károlyi Árpád, Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Az eredeti kiadásban a 235—236., az újban a 214. old. Károlyi Árpád az okát nem kutatta, hogyan kerülhettek a romok közül elő a janicsárok. Megvolt reá az oka, mert az ásatások eredményének ismerete nélkül legfeljebb csak találgathatta volna. 6 Ld Garády S. m. i. Jelentésében a 406. oldalon a 3. képet. 7 Azért vettük ki, mert tartani lehetett attól, hogy elvész. Á 2. sz. kőfaragójelet az I. épületből kikerült párkány kő rézsútos lapján találtuk. E kőfaragó jeleknek eddig párjára nem akadtunk. A baloldali két körbe rajzolt négyszög, a jobboldali ugyanilyen négyszögek és háromszögek segélyével szerkeszthető meg. A szerkesztést útbaigazításom alapján Schauschek János végezte. s Ld A Székesfővárosi Történeti Múzeum gyűjteményében. Latin felirata a következő : Facies Budae Regiae Metropolis Hungáriáé Ab Aquilinis Romani Imperii et Bavarici Leonis unguibus, simul et viribus Brandenburgicis unanimiter Coadunatis, belli f lammis undique deformatae et Infidelium manibus auxiliante gratia Divina victricibus armis ereptae. Die 2. Sept. Anno 1686. Károlyi Árpád i. m. újabb kiadásában közzétéve. 9 Ld u.-o. L. 51. sz. metszetet. Úgy ennek, mint a Hallart-f élének szí ver rendelkezésre bocsátásáért Schoen Arnold igazgató úrnak ezúton is köszönetemet fejezem ki. io Károlyi Á. i. m. régi kiadása 282. lapján idézett magyar fordításában idősebb de la Vigne mérnöknek június hó 26-án kelt Badeni Hermannhoz intézett leveléből. ii Ld Höllrigl József, Árpádkori kerámikánk I. Fenékbélyeges edények. Arch. Ért. XLIV. évf. 1930. i2 Ugyancsak a 18. sz. gödörből. i3 A bővebb szájúakat kancsóknak, a szűkebbeket korsónak nevezzük. Ez természetesen megállapodás dolga. i* Arch. Ért. XV. 1895. 287. és 377. b). U.-o. XVII. 1897. 350., 371., 381. c). U.-o. XVIII. 1898. 77—79. d). U.-o. XXI. 1901. 74—77. és 446—448. ej. U.-o. XXII. 1902. 331. f). U.-o. XXV. 1905. 318—330. g). U.-o. XXVI. 1906. is Dr. Szabó Kálmán i. m. 101—103. i6 Ld dr. Takács S. A bécsi fazekasművek. Magy. gazd. tört. szl. 1904. XI. 159—160. i7 A komáromi fekete kályhák nagyon keresettek voltak az országban. is A 32., 62. és 68. gödörből valók. i9 Ld dr. Szabó K. i. m. 107. oldal. 20 Ld Garády S., i. m. Jelentése 407. oldalán levő 4. kép jobboldalát. 2i Ld Höllrigl J., Magyarországi olasz majolikacsempék I. Mátyás korából. Történetírás I. 1937. évf., 143. sk. 1. 22 Ld Henry Wallis, Italian ceramic art. Color Plates. Plate III. Itt a hatszögletű lapok négyzetalakúakkal vannak összeillesztve. 23 Ld Garády Sándor Jelentését a Budapest Régiségei előző kötetében 412—413 1. 3

4 Ld Nagy Lajos, Tabán a régészeti ásatások világában. Tanulmányok Budapest múltjából IV. 1936. 22. és U.-a. Az eraviszkusz kultúra emlékei Budapest környékén. Budapest története I. 1. 252. 443