Budapest Régiségei 14. (1945)

Garády Sándor: Budapest területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941: 2. közlemény 397-448

Az /. épület nyugati falához az »E«-pont mellett csatlakozó kőből falazott pöcegödör későbbi építmény, a bennetalált leletek szerint a XVII. századból származó. Az I. épületről az ásatási munkák közben a 13. kép ad összefoglaló tájékoztatást. Az előtérben álló kitűzőrúd mellett az épület »B«-vel jelölt sarka, attól a háttér felé balra »A—B« hosszoldala, »B«-től jobbra B—D oldala, a háttérben A—C oldala. Belsejében részben még állanak az újabbkori lebontott épületek alap- és pincefalai. Az /. épülettel kapcsolatban említjük meg a volt Virág Benedek-utca 1., Fehérsas-utca 6. sz. sarokház alatt az új útvonal mentén megtalált földalatti járatrészietet is. (Iyd az 1. képet.) Ennek mindössze kerek öt méter hosszú — az újabbkori épületek alap- és pincefalai közé ékelt — szakaszát sikerült kiásnunk. Bzen a darabon a boltozat is ép. Belső magassága 1-75 m, szélessége 1-80 m. Bllenfalai agyagba rakott, boltozata erős mészhabarcsba rakott mészkőből készültek. Padlószintje a Duna 0 pontja felett -jr 6-00, tehát egy méterrel mélyebben fekszik, mint az I. épület mellett talált földalatti járat és kettővel mélyebben, mint az I. épület és az onnan kivezető földalatti járaté. (Ld a 14. képen alaprajzát, hossz és keresztmetszetét.) Ezen a megtalált szakaszon, annak északkeleti részén, egy ugyanolyan keresztszelvényű délfelé nyíló oldaljárat kezdetére is akadtunk, a folytatása azonban törmelékkel el volt torlaszolva. A 15. képen a földalatti járat északkeleti, a 16. képen pedig délnyugati végét láthatjuk. Az előbbin jobbfelé látható a déli elágazás nyílása, a háttérben pedig a további folytatást részben elzáró újabbkori pincefal. Az utóbbin pedig a háttérben a kutatógödör nyílása, amelyen át a járatot megtaláltuk. E földalatti járat iránya az I. épület felé mutat. Az I. épülettől északkeletre, tőle 15 m távolságra, közelebb az Attila-kőrúthoz a II-vei jelölt épület maradványait találtuk meg. (I*d a 17. képet.) Ez jóval kisebb az előbbinél. Belvilága 10-85x6-85 m. Alaprajza nem derékszögű négyszög, inkább trapézalakú. A másik hosszoldalának belső mérete ugyanis csak 10-0 m. Az ilyen eltérések a derékszögű négyszögtől nem szokatlanok a középkorban. A falak átlagos vastagsága egy méter. Padlószintje, amennyire ez megállapítható volt, 404