Budapest Régiségei 14. (1945)
Gerevich László: Középkori budai kelyhek 333-378
tudjuk, hogy a kincstár őriz budai műtárgyat, nincs akadálya annak a föltevésnek, hogy ez a kehely is budai műhelyből, esetleg templomból került ki. A kehelyhez igen hasonló az Iparművészeti Múzeum 1913-ban megrendezett kehelykiállításának egy darabja, a sárkányi ágostai evangélikus egyházból. 61 Ha ez a föltevés beigazolódik és az Erdődy kelyhet beiktathatjuk a XV. századi budai művek közé, úgy a század derekán kialakult budai ötvösséget túl nem zsúfolt, nyugodt, inkább a helyes arányokkal ható stílus jellemzi. Ezt a föltevést erősíti meg a new-yorki Mátyás kehely is. Mégegy Budával kapcsolatba hozható emlékcsoport kérdését vázoljuk. Az 1884. évi ötvöskiállításon, majd az 1930. évi régi egyházművészeti kiállításon szerepelt a győri székesegyház Németjárfalváról származó úrmutatója az 1500 körüli időkből. Az emlék ötvösj eggyel van ellátva, három ívszelet homorú oldalaival határolt egyenesen levágott idom közepén O jel, a sarkokban A, ív, P, jelek. Hasonló próbabélyege vagy mester jegye van — egy jegytől eltekintve (P helyett inkább R vag}?- X) a nagy dorogi (Tolna vm.) egyház kelyhének is. A jelzések megfejtetlenek, de az O betűvel kapcsolatban már az Ürmutatónál gondoltak Budára is. A föltevést az a hagyomány valószínűsíti, hogy a törökök elől Budáról Pozsonyba szállított kincsek közül került ez utóbbi Németjárfalvára. Ha ez a hagyomány létezik, az ötvösjegy O jelének Ofen olvasása elég valószínűnek látszik. Az ország egyik legszebb ilyen rendeltetésű emléke ez a monstrancia, szobrai, gótikus fiáiéi, dús lombdíszítései, a korabeli ötvöstechnikák változatos és biztos fölhasználása, készítését nagyobb ötvöscentrumba utalják. A kehely a hasonló ötvösjegy ellenére teljesen más képzeletből született, más ötvös kezemunkája. Sokkal egyszerűbb, tömzsi aránya, egyszerű díszítése, szerényebb mesterre vall. Enyhén kihajló, késői kupaforma jellemzi, liliomos pártaöv alatt a kosár csak bekarcolt lóheredíszítésekből áll, mely bekarcolásos díszítés borítja a lapos nodust és a hatkarélyos talpat is. Küllői ékkövesek, lombos foglalatban. Magas, áttört indás talpszegélye, sima talppereme megfelel a kehely 1512-es évszámának. A szárat valószínűleg megrövidítették a javításnál, mert a szár alatti gyűrű hiányzik. A kehely stílusa az előbbi, budai példákkal nem áll ellentétben, sőt az egyszerű típusok gyakoriságát hangsúlyozza. Zápolyai István díszserlege (Magister O. P.) csészéjének budai szár356