Budapest Régiségei 14. (1945)

Gerevich László: Középkori budai kelyhek 333-378

Bz a rotulustípus nyugaton és délnyugaton általánosan eltérj edt. Hzt láthatjuk a Iyouvre olasz igazodású, áttetsző zománcú spanyol kelyhén. Megtaláljuk azonban Németországban a mainzi dóm és a Crimmitschau-i plébániatemplom kelyhén. Az erősen fejlett nodusból csak kissé kiemelkedő négy-, hat-, vagy nyolckarélyos rotulus jellemzően olasz sajátság (Perugia, Casa-Mari, Colle di Val'd'Elsa), úgy látszik a Raj na vidéken keresztül terjed el Németországban, ahol architektonikus formát ölt. A karélyos rotulus sok esetben párosul áttetsző zománcdíszítéssel és változatos karélyú olasz talppal. Legjellemzőbb példa erre, a zárai Szent Simeon-templom Nagy Ivajos király által ajándékozott kelyhe,

58 melyet készíthetett ugyan a helyszínen olasz mester, de tekintve típusának magyarországi szerepét, kikerülhetett olasz orientációjú, vagy olaszok által vezetett budai műhelyből is. Föltehető ugyanis, hogy Gallicus Miklós nem egy szepesi kisvárosban, vagy faluban dolgozott a királyi udvar részére, hanem csak később húzódott birtokára vissza és alapított a Szepességen is műhelyt. Bnnek a Felvidéket is megtermékenyítő olasz hatásnak eredménye a kőszegi kehely, melynek talpát ugyan nem ismerjük, de «kosara nem hagy kétséget a művész olasz igazodása felől. Rotulusa mint említettük, ennek is négyes lóhereidomú. Nem nagyot tévedett tehát az a felfogás, amely a budai kelyhet Gallicus Miklós műhelyének tulajdonította. Bár ezt nem állítanánk/kétségtelen az, hogy a karélyos rotulusú kelyheken olyan olaszos elemeket fedezhetünk fel (Márpod, Kakasfalva, Kőszeg, Szenterzsébet, Szováta, Aldorf), melyek azt látszanak igazolni, hogy a típus elterjedése olasz ösztönzésű, vagy irányítottsága műhelyekre vezethető vissza. A magyarországi emlékekkel való rokonsága miatt a hiányzó láncszemet NagyXajos zárai kelyhében véljük felismerni. Csak míg az utóbbi olasz mester műve, a budai kehely a helyi románkori hagyományokból nő ki. Ezt bizonyítják a talpon elhelyezett trébelt domborművek is. Stílusuk gótikus és inkább franciás, vagy rajnavidéki formakultúrát árul el. Egészen hasonlóan elhelyezett dombormű veket találunk az ostdorfi evangélikus templom román kelyhén, kerek rotulusainak belső tagozása is négykarélyos. Romanizáló elemek sokáig kísértenek ötvösségünkben a nagykemczei kehely rotulusainak végén elhelyezett evangélista (?) fejek közeli hasonlóságot mutatnak a Schnüttgen Museum korábbi (1300) kelyhével.

59 351