Budapest Régiségei 14. (1945)

Gerevich László: Középkori budai kelyhek 333-378

biztosítja az egész akkori Magyarország művészeti termésének egyöntetűségét, stílusjellegét. A magyarországi stílus egységét Buda teremti meg, e nélkül nem volna magyar művészet. A művészet kutatásánál túlzottan kidomborítják a lokális gócok stílusképző erejét, szemben azzal az ellenkező törekvéssel, mely bizonyos vidékek egységén túl nagyobb egység kialakulását célozza. Ez a nemzeti, de sokszor internacionális stílusakarat a világvárosokban érlelődve megteremti az ország stílus jellegét és azon túl az európai stílus egyöntetűségét is biztosítja. A középkori magyar művészetet messze földön jól ismerték. Jóhírét bizonyítja, hogy Mátyástól még az orosz nagyfejedelem is kér ötvösöket.

23 A magyar ötvösművészet által kitermelt kehelyforma és díszítő stílus egész kelet-, közép-Európát és Délnémetországot is meghódítja.

24 Kimutat hatólag idegen mesterek is dolgoznak magyar stílusban, amint azt az eggenburgi sodronyzománcos kehely 1516-ból,

25 valamint más cseh és lengyelországi emlékek is bizonyítják. Ez a nagyszerű virágzás a mohácsi vész után egycsapásra elhervad. A budai ötvösök az egész országban szétszélednek. 1575-ben Pozsonyban egy perirat megőrzi Budai Bertalan nevét,

26 aki valószínűleg magyar volt, mert magyar legényeket alkalmaz. 1599-ben Kassán nyer polgárjogot a kolozsvári származású Budai Ötvös György.

27 A XVII. század elején Krakkóból Kassára rándul át Pesti Ötvös Gergely.

28 1547-ben Budai Ötvös Mártont említik még Kassán.

29 Egységes stílus helyett ekkor az országrészek lokális stílusa jut érvényre (Erdély, Keleti Felvidék, Nyugati Felvidék és a Dunántúl). E vidékeken belül a stílusegységet a vezető városok alakítják ki. (Kolozsvár, Kassa, Pozsony, Nagyszombat.) A későközépkori budai ötvösség történetének összefoglalása ma még lehetetlen, nem előzik meg e célra irányuló kutatások és az emlékek stílusanalízise. Ebben a tárgykörben megjelent lajstromok azonban hasznos útmutatással szolgálnak a feladat nagyságára nézve. A Mátyástemplom kincstárának két kelyhe pedig biztos alapot nyújt a budai ötvösség stílusának megvilágításához. Erzsébet királyné házi oltárának azonosítása a párisi Rothschildgyüjtemény Magyarországból származó oltárával szintén leltárak alapján történt.

30 Az óbudai és nagyváradi Clarissák, valamint a margitszigeti 338