Budapest Régiségei 14. (1945)
Szilágyi János: Az aquincumi helytartói palota : az 1941. évi ásatások az óbudai Hajógyárszigeten 29-153
a gyártelep vezetőségének engedélyét is megkapták a helyszínen való rendszeres ásatásokra. 6 Az úgynevezett goromba kovácsok műhelye közelében egy fás, bokros dombocskán I^-alakú hosszú árkot ástak ki a hajógyár munkásai, ép azon a területen, amelyet a régi, Zsigmondy Gusztáv-féle ásatási rajzon annak idején »noch nicht ausgegraben« megjegyzéssel írtak át (l.kép.), tehát a múlt század folyamán kikutatott teleprész tőszomszédságában. A hajógyári munkások és mérnökök dicséretére válik, hogy az árokkal nem vágták át a rómaikori mozaikpadozatot, nem mentek ennél mélyebbre. Azok a mozaikpadló- és festett faldarabok, amelyeket a földdel együtt kitermeltek, az árkot betöltő törmelékből kerültek ki, a hajógyár munkaárkában a mozaikpadozat sértetlenül maradt meg. (2. kép.) 7 A hajógyártelep műhely-, lakás- és raktárépítményei, valamint a dombocskának légó. szempontból féltett fái és a szabadban lerakott vaslemezhalmazok között néhány négyzetméteres szabad közök állottak rendelkezésünkre, a rendszeres ásatás számára. 8 A kutatás nehézségeit az is növelte, hogy az ásatási területen a földben rejlő, különböző rendeltetésű modern betontartályok, csőrendszerek, valamint az aknák és a mély mész- és jégveremgödrök kikerülése is állandó gondunk volt. Keskeny kutatóárkainkat ezért nem mindig húzhattuk meg ott, ahol az előző napi felmérésünk eredményeként alaprajzi kérdőjeleket kellett volna tisztáznunk. Helyrajzi tájékozásunkat biztos alapra helyezte és nagyban elősegítette az újabban feltárt rómaikori építményeknek a múlt század folyamán kiásott »fürdőkhöz« való pontos hozzámérését az a körülmény, hogy ásatásunk elején ráakadtunk egész építménytömbünk keleti lezáró falának azon részére, amelyet már 1870-ben megtaláltak (1. sz. rajzon a »noch nicht ausgegraben« megjegyzéssel jelzett sáv alsó határán), sőt ez az újra való feltárás azon a jellegzetes pontján történt, ahol (II. árok) erre a rómaikori fal fölé, éles hegyes szögben való találkozással, a múlt században egy kis gázmű nyugati falát építették. (3. kép.) Ezt a kis házi gázművet azóta szintén lebontották és falmaradványai osztoztak a római kultúrréteg sorsában : a felső tele vény takaró őket is befödte. Azonban alaprajzát megtaláltuk a legújabban kiadott székesfővárosi 1 : 5000 térképszelvényeken, valamint a múlt századi feltárások rajzán is. így 32
