Budapest Régiségei 14. (1945)
Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281
A bellum Germanicum-Sarmaticum mindenfajta ellensége volt, lehetett tehát képviselve ezen emléken úgy, mint a következőkben ismertetendő lepény mintán is. A középen szerepelt személyiség, akinek mintha egyik keze is látszana, szakállas ; vonásaiból kis jóakarattal Marcus-xa vagy Lucius Verus-m, inkább azonban az előbbire vélünk ráismerni. Hogy előbbi barbár-csoportok tényleg a triumfáló császár előtt kegyelemért esdeklő barbárok, azt szinte kézzelfoghatóan igazolja egy szintén aquincumi, töredékekben megmaradt lepény mint a, amelyen az emelvényen ülő és Victoria-koszorúzta császár is látható. (17. kép.) 89 A trófeum mellett álló három alak mindegyikének nyakán torques van, míg testüket (formailag az előbbi emléken is látott) jelen esetben páncélingszerű rövid szőrruházat-féle takarja. Az egyik sisakot is visel. Alföldi páncélos, sisakos római katonákat lát bennük. Bennünket jobban érdekel az előttük térdelő negyedik barbáralak : szakállas fején nagy haj tekercs, felső teste mintha meztelen lenne : semmi esetre sem fedi azt a többieken látható ruha, lábszárain viszont szűk, csavart nadrág látható. Míg a három álló barbárt fedő »sodronypáncél« — Kuzsinszky szerint — »a kelták viseletéhez tartozott«, a térdelő alakban viszont feltétlenül germánt kell látnunk. Az esdeklő csoport nem lehet teljes (erre vall a második sorból kilátszó ötödik fej is), a hiányzó részen még több fogoly, barbár is lehetett ; ott kellett lennie a következetesen szereplő »előkelő» germán vezérnek is. A töredék felső részén látható zászlón ma már csak a leg(io)olvasható, száma minden valószínűség szerint a II adi(utrix) lehetett. A germán-vonatkozású lepényminták ismertetésének lezárásánál végkonkluzióképpen elfogadható időmeghatározás és a történeti háttér szempontjából felette fontos az, hogy a császár személye jelen esetben teljes határozottsággal megállapítható. »Hogy ki lehetett a császár — mondja ugyanis Kuzsinszky 90 —, közelebbről meghatározhatj a az a fiatal alak, aki a vállán összetűzött köpenyben előtte, szintén balra fordítva koszorús fejét, az emelvényen áll. Az ülő császár ugyanis annál inkább lehet Marcus Aurélius, mert érmeken többször látni, amint oldalán az ifjú Commodus-száí együtt éppúgy szerepel, mint itt... « Az aquincumi lepényminták ezen csoportjának, következésképpen a rajtuk szereplő germán-ábrázolásoknak keletkezési idejére nézve szintén 236
