Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

ciális műhelyekben mindig számolhatunk. A Marcus-oszlop eseményeivel egyidejű jelenetet örökít meg a kenotaphium, azzal talán egy időben, de nem egészen annak a hatása alatt. El kell ismernünk azt is, hogy a Marcus-oszlop művészileg lényegesen alacsonyabbrendű a Traianusénál,

27 a téralkotás elveiben azonban a Marcus-oszlop mestere túlszárnyalja a másikat.

28 Kgyéb kiválóságokon felül a pillérekkel határolt mező jelenetének megrajzolása, a főcselekvény beállítása a dicsőített hős teljesen látható alakjának és a germán főembernek előtérbe helyezésével, a már megölt barbár fejének szinte dekoratív elrendezése, legfőképpen pedig a háttérben mozgó germánok fejeinek egyenesen klasszikus beillesztése a brigetioi domborművet összes ilynemű ismert emlékeink fölé emelik. Ez a tökéletes térbeosztás és a mélységhatás legjellemzőbb sajátosságai a Marcus-oszlop jeleneteinek. Egyben azonban utolsó fellobbanás is, miként Wegner megállapítja.

29 Mindezen stílusbeli vizsgálódásokat a relief korának s az ábrázolt jelenet történelmi hátterének meghatározása érdekében azért bocsátottuk előre, nehogy a döntőnek mutatkozó epigráfiai és históriai kritériumok a stíluskritikai megállapításoknál bennünket befolyásolhassanak. Epigráfiáikig ugyanis mindjárt az Ael(ius) Hadrianus utáni időre vall, a bellum cum Germanis nem lehet tehát a domitianusi háború, hanem csak a Marcus-féle hadjárat. Viszont későbbi sem lehet, mert a legio I. adiutrix még nem visel melléknevet. A második sorban az ad(iutricis) után [qjui állott, annál is inkább, mert az első sor dativusban áll. Históriailag is legfontosabb azután a felirat harmadik sora. A követ ezen a helyen annak idején talapzatra-illesztéskor a múzeumban habarccsal egy kissé eltakarták, még régebben pedig be is volt meszelve. így e sor epigráfiai kiegészítését illetőleg az irodalomban csak találgatásokkal találkozunk. Még legközelebb állott a valósághoz a feltevés, hogy e sor meglevő első szavában [QJuadis lenne olvasandó. A habarcstól és mésztől való megtisztítás után azonban kiviláglott, hogy e csonka szó MANlS-nak olvasandó, amely pedig minden kétséget kizáróan csakis [Gerjmanis-mk egészíthető ki. Az M jobb felső sarka, szöge ugyanis határozottan megvan. Már most az egész sor kiegészítését illetőleg figyelembe kell vennünk azt, hogy a betűk beosztása soronkint lefelé egyre sűrűbb s ha a hiányt a harmadik sorban ennek megfelelően akarjuk kiegészíteni, akkor a felirat 215