Budapest Régiségei 14. (1945)
Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281
Mindenek előtt le kell szögeznünk, hogy a brigetioi kövön a cselekvény iránya a néző szempontjából : jobbratartás és ez megegyezik mindkét oszlop jeleneteinek irányával. Az egyirányba való tartás okozza azután azt, hogy az oldalnézet többé-kevésbbé erősebben érvényesül, így domborművűnkön is minden alaknál, részben még a középső germán »vezető«-embernél. is. B jelenségben a görög dombormű hagyományos maradványára kell ismernünk. 23 Mindkét oszlopon egyező eme jelenségek mellett röviden rá kell mutatnunk az eltérő különbségekre, hogy a szőnyi domborműnek valamelyik korszakba való besorolását már stílussajátságok alapján is megejthessük. Wegner szerint 24 a Traianus-oszlop harci ábrázolásai tömegharcok, míg a Marcus-oszlop jelenetei inkább párviadalokra oszlanak. Doniborművünkön, amelyen egyébként is erősen érezhető régebbi tradíciók lehellete, a tulajdonképpeni tömegharc — már az egyéni tartalom miatt is — pillanatnyi párharcok egymásutánjára redukálódik. Képünk csupa mozgalom, a tömegharc (művészien megoldott) össze-visszaságával, amely azonban közelebb áll a Marcus-oszlop lendületéhez, mint a Traianus-emlék nyugalmasabb jeleneteihez. A mozgalmasságnak, hevességnek megfelelően a barbárok lemészárlása 25 is egyik kedvenc témája a Marcus-oszlop mesterének, vagy korának. Bgy másik rokonvonás a tökéletesebb ruházat kérdése. A Marcusszal küzdő germánok, mint az Furt w angler nek is feltűnt 26 , legtöbbnyire már teljesebb ruházatúak. Kövünkön is a germánok rendes hadi ruházattal és felszereléssel (sisakkal) jelennek meg annyira, hogy az emlék ismertetői pl. a leghátulsó — kétségen felül germán — alakban éppen ezért következetesen római légionáriust véltek felismerni. Mindezen sajátosságokon felül azonban a legdöntőbb stílusbeli kritérium domborművűnknek a harmadik, a bárok• korszakba való tartozását és a Marcus Aurelius-féle háborúkkal való kapcsolatát illetőleg : a térkitöltés nagyszerűsége. Az kétségtelen, hogy a klasszicizmus lehellete még érezhető emlékünkön a csoportnak távlati — szinte több réteges — pompás ábrázolásán. A kidomborodások lépcsőzetessége közel áll a Traianus-jelenetekhez, nincs magasdomborműves kidolgozás, erősen kiálló, külön alakokkal, mint Marcus oszlopán. Brősen érezhető tehát még a Traianus- vagy . inkább Hadrianus-kori történeti relief hatása. Ilyen utánélésekkel provin214