Budapest Régiségei 14. (1945)

Járdányi-Paulovics István: Germán alakok pannoniai emlékeken 203-281

Rövid összefoglalásunknak nem célja a magyarföldi összes germán emlékek ismertetése. Nagyobbtömegű őskori germán-régiségeket, leleteket hiába keresünk Pannóniában. Bz a terület sohasem volt a germánok vagy egy germán törzs őshazája, ezt feltételező leletek, adatok teljességgel hiányzanak. Viszont az összes rómaikori, valamint a népvándorlások mozgalmaiból származó germán maradványok ismertetése ezen összefoglalás kereteit s egy aquincumi kiadvány célját, egyben azonban a szerző illetékességét is erősen meghaladná. Római időből is találkozunk Magyarország területén s így Pannóniában is sírokban germán elemekkel : fibulákkal, germánjellegű pajzsdudorral, hogy csak a kálozi lovassírt,

1 vagy a herpályi híres pajzsdudort,

2 mint legjellegzetesebb példákat említsük. Éppen a herpályi pajzsdudor annyira át van itatva klasszikus díszítőelemekkel, hogy abban inkább a rómaiságba beszivárgott germán elemek befolyását látjuk. Nemcsak a germánok merítettek a klasszikus római kultúra forrásaiból, hanem a római császárság is nem egyszer vett át germán intézményeket, módszereket, szokásokat éppen olyan opportunus elgondolással, ahogy a rómaiság már előbb magáévá tette az itt talált keltaság egyikmásik kultuszát, szertartását, szokását. Mi sem jellemzőbb ebben a tekintetben, mint az, hogy maga a római hadászat is átvett a germánságtól egyes intézményeket, még azon a területen is, ahol pedig mintaszerűt alkotott : a védőművek terén.

3 Bzúttal eredetileg a mai Cseh- és Morvaország területén megtelepedett, de később átmenetileg részben a magyar Duna-könyökig lehúzódott nyugati germán markomannok és quádok emlékei, valamint a keleti germánság lényegesen ritkább régészeti maradványai érdekelnek bennünket. Blőbbiek jórésze a magyar Duna fölött lezajlott germán-eseményekkel függ össze, amelyekben nagy szerepet játszott Aquincum római helyőrsége is s amely események, kapcsolatok — mint látni fogjuk — foglalkoz205